Balog Ádám, a jegybank alelnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2014. augusztus elsejétől a kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, de a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak az MNB által a hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe. Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy a külföldi pénzpiaci szereplők számára nem lesz elérhető az MNB-betét, szemben az MNB-kötvénnyel. Így az intézkedés kizárja a külföldieket abból a lehetőségből, hogy a jegybanknál helyezzék el a forrásuk egy részét. Ez jelenleg mintegy 800 milliárd forint az 5800 milliárdnyi teljes kéthetes MNB-kötvény állományból. Hangsúlyozta azt is, hogy a hazai kereskedelmi bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlásával a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet majd végbe. Így a jegybankkal szembeni követeléseket, az MNB-kötvényeket a költségvetéssel szembeni követelések, az állampapírok válthatják fel.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője egyértelmű célnak nevezte, hogy a jegybank csökkenteni akarja a kéthetes MNB-kötvényállományt. Egyáltalán nem biztos, hogy a külföldiek kezében lévő 600-800 milliárd forintnyi állomány teljes összege átvándorolna magyar államkötvényekbe - tette hozzá. Németh Dávid szerint az állománynak csupán maximum a felét teszik át állampapírba a külföldi pénzintézetek, a fennmaradó összeg nagy része jó eséllyel elhagyja az országot.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a fölös likviditást a belföldi bankok továbbra is a jegybanknál fogják elhelyezni, kéthetes betétben, "drasztikus átrendeződésre nem számítok,... csak pár tízmilliárd forint megy át állampapírba, százmilliárd forintos nagyságrendre nem számítok."

A K&H vezető elemzője szerint még az alapkezelők hozzáállásában lehet változás, azok ugyanis "rengeteg" pénzt tartottak az MNB kéthetes kötvényében likviditási alapjukból. Ezt most lehet, hogy rövid futamidejű állampapírokba, például kincstárjegyekbe viszik át, az alapoknál az átrendezés néhány hónapot is igénybe vehet - tette hozzá.

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója is összességében helyesnek nevezte a célt, hogy csökkenjen az ország sérülékenysége. Ennek egyik eszköze, hogy adminisztratív eszközökkel, intézkedésekkel a bankok forrásait tereljék át állampapírokba. Ez az intézkedés valamennyire csökkenteni fogja az ország bruttó külső adósságát és javíthatja az államadósság finanszírozásának szerkezetét, ami hozzájárulhat az ország hitelminősítésének javításához, ezek a változások egy esetleges felülvizsgálatnál "piros pontok lehetnek" - emelte ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a terv sikere nagyban függ attól, hogy az érintett szereplők mennyire rugalmasan reagálnak a megváltozott feltételekre. Árnyalhatja a képet véleménye szerint, hogy az államadósság amúgy sem hosszú átlagos futamideje rövidülhet, mert a bankok a kéthetes MNB-kötvény helyett nem szívesen vállalják fel a hosszabb állampapírokkal járó magasabb kockázatokat. Utóbbiak ugyanis kevésbé likvidek és az árfolyamuk sokkal érzékenyebben reagál a piaci hozamszint változására, így a bankok kéthetes kötvényekből való "átterelése" a jelenlegi állapothoz képest magasabb kockázattal jár - magyarázta a befektetési igazgató.

Forián-Szabó Gergely kérdésnek nevezte, hogy a külföldi kézben lévő bankok tulajdonosai hajlandóak lesznek-e megemelni a forint állampapírok tartására vonatkozó limiteket - hangsúlyozta. Eddig az MNB kéthetes kötvényeivel kapcsolatban viszonylag engedékenyek voltak a kockázatkezelők, mert ez lényegében egy likviditáskezelési eszköz - mondta. A hosszabb futamidejű állampapírok azonban más kockázati kategóriát jelentenek, ráadásul fennállhat annak a veszélye, hogy a forintkötvényeken vállalt kockázatvállalást egyes szereplők a hitelezés szigorításával próbálják majd ellensúlyozni - mondta.

A forint árfolyamára nézve átmenetileg negatív hatással járhat, ha a külföldi szereplők egyszerre szeretnének kiszállni az átalakítás után számukra elérhetetlenné váló kéthetes jegybanki eszközből - mondta a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, aki 1-2 milliárd euróra becsülte a forintbefektetésekből várhatóan "kiszálló" tőke nagyságrendjét.