Mint mondta, "március idusán múltunk egyik legfontosabb sorsfordulója előtt tisztelgünk". A világ magyarsága azokra a hősökre emlékezik, akik megteremtették a polgári modern Magyarországot és bátran vállalták a harcot az idegen önkénnyel szemben. Bizonyságot tettek arról, hogy a magyarság életre való nemzet, megvédi értékeit és érdekeit.

"Így volt ez 1848-ban és így van ma is" - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy minden tiszteletet megérdemelnek azok a hazafiak, akik olyan Magyarországról álmodtak, amely független és nem idegen hatalmaknak alárendelten létezik. Fazekas Sándor úgy vélte, a március 15-i tizenkét pontban foglaltak nagy része most is aktuális, "ma is azt szeretnénk, hogy Magyarország a magyaroké legyen és dolgainkba ne szólhassanak bele távoli hatalmak politikai erői" - fogalmazott. Rámutatott, hogy 1848 márciusában a nemzet összekapcsolódott a társadalmi változás iránti igénnyel, megszületett a nemzetállam és egyben a lehetőség a vidéki jobbágysorban élő földművesek számára a polgárosodásra, felemelkedésre. A törvények eredményeként a jobbágyság megszabadult az elavult feudális kötöttségektől, kisbirtokossá válva önálló földtulajdonhoz jutott, önállóan dönthetett arról, mit és hogyan termel, értékesít. Gazdacsaládok sokasága előtt nyílt meg az anyagi gyarapodás lehetősége, felvirágzott a népi műveltség, a népművészet, javult az életvszínvonal és a megélhetés - idézte fel a tárcavezető. Úgy vélte, 1848 maradandó, visszafordíthatatlan hatásokat idézett elő a "magyar társadalom szövetében", ami érvényes a gazdálkodásra és a vidéki tájra is, amely nagyrészt akkor nyerte el jelenlegi formáját. Új területeket fogtak művelésre, lecsapolták a mocsarakat, legelőket törtek és szántottak fel, a folyószabályozási munkálatokkal együtt több millió hektár földet tettek használhatóvá. A városok nagyvárosokká fejlődtek és 50 év alatt a magyarság lélekszáma megduplázódott, hiszen a megnövekedett mezőgazdasági termelés nagyobb lakosságot volt képes eltartani, élelmiszerrel ellátni. Fazekas Sándor szerint a magyar vidéket, a gazdatársadalmat, illetve a mezőgazdaságot ma érintő változások az 1848/49-eshez mérhetőek, elég csak arra gondolni, milyen feladatot jelent az Európai Unió piaci viszonyaihoz, támogatási rendszeréhez való alkalmazkodás. Széchenyi István földbirtokpolitikával kapcsolatos gondolatai is időszerűek - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, hogy a gróf ideája az öntudatos, gazdaságilag erős magyar földműves volt. Ebbe a kijelölt útvonalba illeszthető a jelenlegi kormány több intézkedése is, így például a családi gazdaságokat érintő állami földbérbeadási és értékesítési program, amely a földművesek mintegy harmadát segítette birtoka gyarapításában, avagy a földtörvénynek a gazdákat védő, és segítő rendelkezései is - jelezte a miniszter. Az ünnepségen Fazekas Sándor egyúttal több kitüntetést is átadott a díjazottaknak, így például a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, a Magyar Arany Érdemkereszt, a Magyar Ezüst Érdemkereszt elismeréseket.