Nagy István azt követően beszélt a témáról, hogy szakemberek a termőföld minőségének jövőjéről, valamint a magyarországi termőtalajok védelméről tárgyaltak a minisztériumban. Az államtitkár kiemelte: a termőtalajok védelmét és az uniós szabályozó, valamint támogatási rendszereket, továbbá a talaj tápanyagtartalmával összefüggő kérdéseket az eddiginél jobban össze kellene hangolni. Ennek érdekében kezdeményez európai összefogást a minisztérium.

Hozzátette: nem helyes az a szemlélet, hogy a támogatások általában csak mennyiségi alapon járnak a gazdálkodóknak. A támogatásokban minőségi szempontokat is célszerű érvényesíteni, és ebben a talaj minőségének előkelő helyen kell szerepelnie - mondta Nagy István.

Az államtitkár felidézte: nagy kihívás elé néz a mezőgazdaság, mivel a Föld népessége 2050-re eléri a 9 milliárdot, és a gyorsan gyarapodó népességnek további nagy mennyiségű, jó minőségű élelmiszerre lesz szüksége. Például több fehérjét kell biztosítani az embereknek - mondta.

Hozzátette: ugyanakkor szembe kell nézni a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint a csökkenő termőterület okozta gondokkal is. Magyarországon 1990 óta 1 millió hektárral kisebb a termőterület nagysága, mint korábban. Emellett pedig a talaj termőképessége folyamatosan csökken. Kutatások szerint ez a csökkenés 40-50 százalékos is lehet az elmúlt 20-35 évet tekintve. Számos korábban szokásos talajerő-visszapótlási módszer eltűnt, vagy megváltozott, mint például a szerves trágya alkalmazása, vagy a bányászati ásványi anyagok alkalmazása a talaj tápanyag-visszapótlásában.

Pénzes Éva, a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének titkára arról beszélt, hogy Magyarország területének mintegy 50 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területek mintegy 60 százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által. A talaj termőképességének megóvása azért szükséges, mert csak ez biztosítja a minőségi élelmiszerek előállítását, a talajminőség romásával romlik az élelmiszerek minősége is - mutatott rá.

Így Magyarország legjelentősebb természeti kincse az édesvízkészlet és a termőföld. Az országban a talaj pusztulása még nem olyan látványos, a kutatások szerint azonban, ha a jelenlegi mértékkel romlik, akkor hamarosan nem lesz megfelelő, jó minőségű a termőtalaj - húzta alá Pénzes Éva.