A Kopint-Tárki a szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentésében minimálisan emelte az államadósság-előrejelzését is, idén 73,5 százalékos helyett 73,6 százalékos GDP-arányos mutatót várnak, miközben jövőre továbbra is 73 százalékos rátával számolnak.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya idén 2 százalék, jövőre 2,8 százalék lehet, amely megegyezik a júliusban előrejelzett értékekkel.

Palócz Éva, az intézet vezérigazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy hónapról hónapra egyre erőteljesebben emelkednek a reálkeresetek, és ez a tendencia szerinte folytatódik az év hátralevő részében is. A konjunktúrakutató évi 9,4 százalékos reálkereset-növekedéssel számol 2017 egészére.

A lakosság most egyre nagyobb mértékben vesz fel hiteleket, ami a jövedelmek emelkedésével együtt táplálja a magánfogyasztást - mutatott rá a vezérigazgató, aki arra is kitért, hogy a fogyasztás terén az ország most éri el újra azt a szintet, ahol 2007-ben tartott. Idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,5 százalékkal bővül a magánfogyasztás Magyarországon a konjunktúrakutató előrejelzése szerint.

Ami az ipart illeti, érdekesség, hogy a járműipar elvesztette egyértelmű húzóerő jellegét, legutóbb a gépek és berendezések ágazatának a növekedése volt a leggyorsabb - mondta Palócz Éva. Idén erőteljes ingadozások jellemezték az ipart, de a tendenciák pozitívak, és éves szinten 5 százalék fölötti ipari termelési növekedés várható - tette hozzá.

"Az építőipar több évi mélyrepülés után idén olyan mértékben nőtt, amire korábban nem számítottunk, a növekedés üteme megközelítette a 30 százalékot" - jegyezte meg Palócz Éva. Az építőipar rendkívül gyors bővülése összefügg a beruházások, és ezen belül is főként az állami ráfordítások növekedésével - tette hozzá.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen szervezett sajtótájékoztatón Madár István, a VOSZ gazdaságpolitikai bizottságának a tagja arról tartott előadást, hogy kell-e euró Magyarországnak. Úgy fogalmazott, hogy a válság tapasztalatait újra kell értékelni mind az eurózóna fogadóképessége, mind a magyar gazdaság érettsége szempontjából, ugyanis mindkét esetben romlás figyelhető meg.

"Úgy tűnik, hogy a rögzített árfolyamba való belépés, és a forintról való lemondás költsége még mindig nem olyan riasztó, ha egyébként a gazdaságpolitika nagyon jó teljesítményt nyújt" - mondta Madár István, megjegyezve, hogy a jó teljesítmény alatt a bérek és a termelékenység összhangjának a megteremtését, illetve a mostaninál is fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodást érti.