Hasznos információk a geotermikus hőszivattyúk működéséhez
Gazdaság, 2023.03.21
A hőszivattyú egy olyan berendezés, amelynek működése során valamilyen környezeti közegből (ami lehet levegő, talaj vagy talajvíz) hőelvonás történik és a szivattyú segítségével elszállításra kerül a fűtési vagy melegvíz-előállító rendszerbe.
A következőkben a talajból elvont hő felhasználásával foglalkozunk. Geotermikus hőszivattyú
Ez a berendezés a talajhőből nyeri a meleget és adja tovább az épületben elhelyezett felületi hőleadónak. A leadó berendezések elhelyezhetőek a padlóba beépítve (padlófűtés), a falba beágyazva (falfűtés) vagy a mennyezeten (mennyezetfűtés). A kulcsrakészház.hu szakemberei a ház egyedi igényeihez és az építtető kívánsága szerint döntenek arról a tervezés során, hogy melyik hőleadót érdemes választani.
Érdekesség, hogy radiátor elhelyezése a geotermikus hőszivattyú esetében nem javasolt, mivel azok nem működnek megfelelően alacsony hőmérsékletű fűtővíz esetén. A gázkazános rendszerekhez képest a hőszivattyú berendezések jóval alacsonyabb fűtővizet tudnak produkálni, amely nem lenne elegendő a helyiség felfűtéséhez a radiátorok segítségével.
Hőnyerés a talajból
Felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet a talajból a meleget kinyerni? Hát bizony ásással. Természetesen a mai fejlett technika nagyon diszkrét lehetőségeket kínál, nem kell attól tartani, hogy a kert végében egy hatalmas mély verem fog éktelenkedni.
Függőleges talajszonda
Az első lehetőség, akár csak a kutat esetében, a függőleges fúrás. Ebben az esetben egy szondát juttatnak a földbe, körülbelül 20-120 méter mélységbe a ház területétől és a hőenergia szükségletétől függően.
A berendezés egy műanyag csőpárból áll, amelynek a végére egy visszafordító idomot helyeztek el. A csövekben fagyálló folyadék áramlik egy szivattyú segítségével: az egyik csövön lemegy a folyadék a talajba, a másikon - felmelegítve - visszatér a leadó berendezésbe.
Vízszintes talajkollektor
A másik lehetőség a talaj hőjének kinyerésére a talajkollektor. A rendszert vízszintesen építik ki, a talajszint alatt 1,5 és 3 m között.
Sajnos számos hátránya van a függőleges szondához képest. Viszonylag nagy területen kell kiásni a földet, ami jelentős, akár több millió forintos költséggel is járhat. Kisebb telkeken nem is lehet megvalósítani, hiszen a földkupacot tárolni kell addig, amíg a csöveket nem rakják le a szakemberek.
Ha mégis van elég hely, kiástuk a mezőt, eltároltuk a földet, letettük a csöveket, a föld visszahelyezését követően megfelelően tömöríteni kell és figyelni kell arra is, hogy erre a területre nagyobb gyökeret eresztő fákat ne ültessünk, mert megsérthetik a csöveket.
A talajkollektor kivitelezése igencsak bonyolult, ezért jobb választás lehet a függőleges talajszonda alkalmazása. A föld melegének felhasználása, akárcsak a nap sugarainak napkollektorba vagy napelembe történő becsatornázása remek lehetőség a környezettudatos lakóház fenntartására.
(Webrádió)
Véleménye van? Szóljon hozzá!