Rövid bejegyzésünk egyfajta gyorstalpalóként vezeti végig az olvasót a részvényekkel kapcsolatos alapvető ismereteken, külön kitérve a fogalmi meghatározásra, a kibocsátási értékre, valamint a részvények fajtáira is.

A fogalmi meghatározás alapján tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő értékpapírnak felel meg. Aki egy részvénytársaság értékpapírjaiból birtokol egy bizonyos százalékot, az a személy szavazati joggal is rendelkezik, tehát részt vehet és szavazhat a közgyűléseken. Bizonyos típusú részvények egyben a vállalat nyereségéből való részesedést is maguk után vonnak, más néven osztalékot kaphatunk utánuk. Egy részvénytársaság egyébként lehet nyílt, illetve zárt típusú is. Az előbbi esetében a részvényeket bevezetik a szabályozott piacnak tekinthető tőzsdére, tehát lehetőség van a megvásárlásukra, illetve az eladásukra is.

Annak az árnak felel meg, amelyen az adott értékpapírt a kibocsátáskor megvásárolták. A kibocsátási érték nem lehet alacsonyabb a névértéknél. Hogy mi a névérték?

Azzal az összeggel egyenlő, amellyel a részvény tulajdonosa a jegyzett tőkéhez hozzájárult. Egy szám és pénznem formájában kerül feltüntetésre az értékpapíron. Fontos lehet még tisztáznunk az árfolyam meghatározását is. Arra az értékre mutat rá, amelyen az adott pillanatban a részvény értékesítésére, valamint megvásárlására lehetőség van. Értelemszerűen a nyílt részvénytársaságok esetében van relevanciája, ahol a vállalat értékpapírjaival történő kereskedés zajlik, és egyáltalán nem elhanyagolható szempont a papírok aktuális értéke a piac véleménye alapján.

Az adott vállalkozás dolgozói vagy nyugdíjasai vásárolhatnak a társasági részvényből. Amikor a papír tulajdonosa kilép a cégtől, vagy öröklés történik, akkor az értékpapírokat vételre kell ajánlani a cégnek. Amikor a vezetők részéről az a törekvés, hogy a részvények ne kerüljenek nemkívánatos befektetők kezébe, akkor névre szóló értékpapírokat szokás alkalmazni. A papírt birtokló személy be van jegyezve a társaság részvénykönyvébe, ez pedig átruházás esetén az új tulajdonosnál is elengedhetetlen.

A törzsrészvény tulajdonosa klasszikus jogokkal rendelkezik, a saját részvénynél pedig a részvénytársaság a saját részvényei tulajdonában áll. Szót kell még ejtenünk az elsőbbségi részvényről is, amely a törzsrészvényesekkel szembeni elsőbbségi jogokkal ruházza fel az őt birtokló személyt.