Horvátországnak versenyképességet növelő reformokat kell bevezetnie a jegybank szerint
Gazdaság, 2017.09.27
Horvátországnak több területen strukturális reformokat kell bevezetnie, hogy növelni tudja versenyképességét - mondta Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke szerdán, a legfőbb problémaként az alacsony foglalkoztatottságot említette.
A jegybank elnöke a Nagy tervek napja elnevezésű konferencián mondott beszédet Zágrábban.
Figyelmeztetett, hogy a horvát munkaképes korú népesség mindössze 57 százaléka dolgozik, ami miatt strukturális reformokra van szükség a szociális- és nyugdíjrendszerben. "A foglalkoztatottság növelése nélkül az ország nem lesz képes megfelelő mértékben növelni teljesítőképességét" - tette hozzá.
Vujcic felhívta a figyelmet a nagyon magas állami kiadásokra is: mivel az állami juttatások nem elég hatékonyak, szükség van a közigazgatás reformjára is.
Úgy vélte: a piaci szabályozásban Horvátországban sereghajtó az EU-ban. Megemlítette, hogy az ország rosszul áll az állami vagyon, a vállalkozók felé állított követelmények, a befektetések és a külföldi befektetetések terén is.
Horvátország nem áll jól az EU-tagországok, valamint a közép és kelet-európai országokhoz képest, de a strukturális reformok bevezetése teret nyithat a gazdaság növekedésének - hangsúlyozta, majd hozzátette: "mivel alacsony szinten vagyunk, bármit is teszünk, lehetőségünk van relatíve gyorsan felemelkedni".
Boris Vujcic rámutatott, amennyiben néhány mutató legalább a közép- és kelet-európai országok átlagára emelkedne, az a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékponttal való növekedését eredményezné évente, ami halmozottan nagyon sok.
A konferencián felszólalt Andrej Plenkovic horvát kormányfő is, aki elmondta: az elmúlt egy évben megőrizték az ország stabilitását, a jövőben pedig a növekedésre és a reformokra fektetik a hangsúlyt. Bejelentette, mielőbb csatlakozni kívánnak az eurózónához.
A miniszterelnök úgy értékelte: Horvátország megfelel szinte minden kritériumnak, az államadóság és a GDP mozgása pozitív tendenciát mutat. A HNB-vel közösen a kormány nemsokára előáll egy tevékenységi jegyzékkel, amely az eurózónába való belépést segíti elő a következő években - húzta alá.
A legfrissebb adatok szerint a horvát GDP, az első gyorsbecslések szerint, 2,8 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, lassabban a vártnál: gazdasági elemzők 3 százalékos növekedést vártak. Az államadóság az év első negyedévében elérte a GDP 86,4 százalékát, a kormány tervei szerint 2017-re a GDP 83 százalékára kellene visszaesnie.
Figyelmeztetett, hogy a horvát munkaképes korú népesség mindössze 57 százaléka dolgozik, ami miatt strukturális reformokra van szükség a szociális- és nyugdíjrendszerben. "A foglalkoztatottság növelése nélkül az ország nem lesz képes megfelelő mértékben növelni teljesítőképességét" - tette hozzá.
Vujcic felhívta a figyelmet a nagyon magas állami kiadásokra is: mivel az állami juttatások nem elég hatékonyak, szükség van a közigazgatás reformjára is.
Úgy vélte: a piaci szabályozásban Horvátországban sereghajtó az EU-ban. Megemlítette, hogy az ország rosszul áll az állami vagyon, a vállalkozók felé állított követelmények, a befektetések és a külföldi befektetetések terén is.
Horvátország nem áll jól az EU-tagországok, valamint a közép és kelet-európai országokhoz képest, de a strukturális reformok bevezetése teret nyithat a gazdaság növekedésének - hangsúlyozta, majd hozzátette: "mivel alacsony szinten vagyunk, bármit is teszünk, lehetőségünk van relatíve gyorsan felemelkedni".
Boris Vujcic rámutatott, amennyiben néhány mutató legalább a közép- és kelet-európai országok átlagára emelkedne, az a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékponttal való növekedését eredményezné évente, ami halmozottan nagyon sok.
A konferencián felszólalt Andrej Plenkovic horvát kormányfő is, aki elmondta: az elmúlt egy évben megőrizték az ország stabilitását, a jövőben pedig a növekedésre és a reformokra fektetik a hangsúlyt. Bejelentette, mielőbb csatlakozni kívánnak az eurózónához.
A miniszterelnök úgy értékelte: Horvátország megfelel szinte minden kritériumnak, az államadóság és a GDP mozgása pozitív tendenciát mutat. A HNB-vel közösen a kormány nemsokára előáll egy tevékenységi jegyzékkel, amely az eurózónába való belépést segíti elő a következő években - húzta alá.
A legfrissebb adatok szerint a horvát GDP, az első gyorsbecslések szerint, 2,8 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, lassabban a vártnál: gazdasági elemzők 3 százalékos növekedést vártak. Az államadóság az év első negyedévében elérte a GDP 86,4 százalékát, a kormány tervei szerint 2017-re a GDP 83 százalékára kellene visszaesnie.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!