Az euró árfolyama 2016. augusztus 4. óta először 74 rubel fölé, a dolláré pedig tavaly november 16. óta először 60 rubel fölé emelkedett a moszkvai tőzsde devizakereskedésében.

Délután a dollárt 60,12 rubelen jegyezték, az előző napi záráshoz képest 1,95 rubellel, 3,35 százalékkal nőtt az amerikai fizetőeszköz árfolyama. Az euró árfolyama 2,65 rubellel, 3,71 százalékkal 74,03 rubelre nőtt.

A moszkvai értéktőzsde irányadó mutatói közül a dollárban számított RTS-index napi mélypontján 12,56 százalékos, a rubelben számított MICEX-index pedig 9,47 százalékos mínuszban állt. A zárás előtt egy órával az RTS 1095,99 ponton, 11,36 százalékos veszteségben, a MICEX pedig 2092,32 ponton, 8,28 százalékos mínuszban állt.

Az Interfax orosz hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint a tőzsdeindexek és a rubelárfolyam meredek csökkenése a szíriai helyzet kiéleződésének következménye. Hétfőn rakétatámadás ért egy katonai repülőteret a szíriai Homsz tartományban, két nappal azután, hogy Damaszkusz mellett, a lázadók által feladni szándékozott kelet-gútai Dúma városban több mint 70 ember halálát okozta egy állítólagos vegyifegyver-támadás.

A rakétatámadás azzal a következménnyel járhat, hogy Oroszország nyílt katonai összeütközésbe kerülhet egy sor más érintett országgal. A vegyi támadás miatti felelősséget Donald Trump amerikai elnök az Aszad-rezsimet támogató Oroszországra és Iránra hárította, és amerikai sajtóértesülések szerint Washington fontolgatja, hogy újabb szankciókat vet ki Oroszországra.

Az amerikai pénzügyminisztérium éppen múlt héten pénteken jelentette be, hogy hét orosz üzletembert, tizenkét általuk tulajdonolt vagy ellenőrzött vállalatot, egy állami fegyverkereskedő cégek és egy bankot, valamint tizenhét kormányzati tisztségviselőt büntet meg a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt "káros" beavatkozás, a Krím bekebelezése és a szíriai szerepvállalás miatt. A szankciók részeként befagyasztják az érintettek amerikai joghatóság alá eső vagyonát, és megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzletet kössenek velük.

Pavel Korisev, az Unyiver Kapital nevű orosz brókercég elemzője szerint a piaci szereplők nagyon megijedtek, mert nem értik a történteket, mindenki zárja a határidős pozíciókat, és a külföldiek kivonják tőkéjüket. Korisev valószínűnek tartja, hogy egy ideig eltart a pánik, bár egyes részvények árfolyama máris elég alacsony ahhoz, hogy érdemes legyen vásárolni belőlük. Példaként említette a Mecsel acélgyártót, a Norilszkij Nyikelt, a világ egyik legnagyobb nikkelgyártóját és a Ruszgidrót, Oroszország legnagyobb vízenergiai vállalatát, illetve bizonyos feltételekkel, de a legnagyobb orosz bankot, a Szberbankot is.