A vállalkozói és az ipari szövetségek azonnal bírálták a döntést, alapvetően azt kifogásolva, hogy a tervezett béremelkedés magasabb, mint ami a magánszektorban várható, holott az tartja el a közszférát.

A kormány döntését pénteken a szakszervezetekkel is egyeztetik, amelyek támogatják a lépést. A kabinet eredetileg hat százalékos béremelést javasolt, míg a szakszervezetek tíz százalékot. A végső döntés tehát kompromisszum. Pénzügyi elemzők szerint a kormány döntése következtében növekedni fog a nyomás a magánszférára, hogy ott is gyorsabban nőjenek a bérek.

A béremelés jövőre mintegy 25,3 milliárd koronájába (303,6 milliárd forint) fog kerülni a cseh költségvetésnek.

A legnagyobb mértékben az oktatásügyben dolgozók bére fog emelkedni, a tanítók átlagban 15 százalékkal, míg más tanügyi alkalmazottak átlagban 10 százalékkal találnak jövőre többet majd a borítékban. Az oktatásügyi dolgozók béremelését senki sem kifogásolta.

Az idei első negyedév végén a csehországi közszférában 682 500 embert alkalmaztak, akik az államtól, az önkormányzatoktól és az egészségbiztosítóktól kapták fizetésüket. A hivatalos kimutatások alapján a negyedévben a közszférában az átlagos jövedelem 32 725 korona (392 700 forint) volt, éves szinten 14,2 százalékkal magasabb, mint 2017-ben. A közalkalmazottak mintegy fele keresett több mint 30 623 koronát (367 476 forint).

A kormány egy másik szerdai döntése alapján az állami szektorban januártól 1327 szisztematizált állást megszüntetnek, amivel a költségvetés 1,24 milliárd koronát (14,88 milliárd forint) takarít meg.