Kamatdöntés - Az elemzők szerint a közeljövőben nem kell monetáris szigorításra számítani
Gazdaság, 2018.04.24
A közeljövőben nem kell monetáris szigorításra számítani - közölték az elemzők az MTI-vel kedden, a monetáris tanács kamatdöntése után. A tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát is 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,15 százalékon tartotta. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a monetáris kondíciók szigorítására nem számítanak a jövő év közepéig, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonása történhet meg, majd ezt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.
A Takarékbank vezető elemzője emlékeztetett: a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköz a 3 hónapos betétállomány szűkítése, hogy a kereskedelmi bankok a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, illetve a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek.
Suppan Gergely kiemelte: a tartósan laza belföldi monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, a gyenge inflációs nyomás miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket. Idén szeptemberig folytatódik az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja havi 30 milliárd euró összeggel, kamatemelésre 2019 második feléig nem lehet számítani - jelezte Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a piac a közeljövőben sem számít szigorításra a magyar jegybanktól. Az esetleges nemzetközi szigorítási ciklusban is inkább lemaradó lesz a magyar jegybank, amely a közelmúltban jelezte, hogy a hitelezést szeretné még jobban felpörgetni a mostaninál szélesebb ügyfélkörben és alacsonyabb hiteldíjak mellett. Márpedig a hitelezés élénkítése a szigorúbb monetáris feltételek, az esetlegesen magasabb kamatszintek mellett nehéz feladat lenne - tette hozzá Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője kitért arra: a magyar jegybankárok várhatóan megvárják, hogy az Európai Központi Bank induljon el a szigorítás - a mostaninál kevésbé lazább monetáris feltételek - irányába, például a pénzpumpa visszafogásával. Rámutatott: összességében az MNB várhatóan csak a többi jegybank után mozdulhat el a szigorítás felé.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője úgy vélte: a magyar jegybank döntései során az Európai Központi Bank monetáris politikáját is figyelemmel követi. A jelenlegi alapforgatókönyv szerint az EKB szeptember végéig biztosan érvényben tartja az eszközvásárlási programot havi 30 milliárd eurós keretösszeggel. Az EKB első kamatemelésére várhatóan 2019 közepén kerülhet sor, amely a későbbiekben a magyar jegybankot is cselekvésre ösztönözheti - emelte ki.
Varga Zoltán kitér arra: az elmúlt héten Nagy Márton, az MNB alelnöke egy konferencián igen ambiciózus hitelezési terveket ismertetett. A jegybank szerint 2030-ra a GDP 160 százalékára emelkedhet a bankszektor mérlegfőösszege. Ezen belül a vállalati hitelek volumene a jelenlegi 17 százalékról 30 százalékra, a lakossági hitelek nagysága 15 százalékról 40 százalékra nőhet. A magyar gazdaság az új hitelciklusnak még a korai, felívelő szakaszában van - jegyezte meg ezzel kapcsolatban az elemző.
Az Equilor elemzője rámutatott: az euró-forint árfolyamában "továbbra sem számítanak túlzott izgalmakra", a korábban kijelölt kereskedési sávban (303-318 forint/euró) maradhat a jegyzés hosszabb távon is.
A Takarékbank vezető elemzője emlékeztetett: a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköz a 3 hónapos betétállomány szűkítése, hogy a kereskedelmi bankok a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak, illetve a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek.
Suppan Gergely kiemelte: a tartósan laza belföldi monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, a gyenge inflációs nyomás miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket. Idén szeptemberig folytatódik az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja havi 30 milliárd euró összeggel, kamatemelésre 2019 második feléig nem lehet számítani - jelezte Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a piac a közeljövőben sem számít szigorításra a magyar jegybanktól. Az esetleges nemzetközi szigorítási ciklusban is inkább lemaradó lesz a magyar jegybank, amely a közelmúltban jelezte, hogy a hitelezést szeretné még jobban felpörgetni a mostaninál szélesebb ügyfélkörben és alacsonyabb hiteldíjak mellett. Márpedig a hitelezés élénkítése a szigorúbb monetáris feltételek, az esetlegesen magasabb kamatszintek mellett nehéz feladat lenne - tette hozzá Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője kitért arra: a magyar jegybankárok várhatóan megvárják, hogy az Európai Központi Bank induljon el a szigorítás - a mostaninál kevésbé lazább monetáris feltételek - irányába, például a pénzpumpa visszafogásával. Rámutatott: összességében az MNB várhatóan csak a többi jegybank után mozdulhat el a szigorítás felé.
Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője úgy vélte: a magyar jegybank döntései során az Európai Központi Bank monetáris politikáját is figyelemmel követi. A jelenlegi alapforgatókönyv szerint az EKB szeptember végéig biztosan érvényben tartja az eszközvásárlási programot havi 30 milliárd eurós keretösszeggel. Az EKB első kamatemelésére várhatóan 2019 közepén kerülhet sor, amely a későbbiekben a magyar jegybankot is cselekvésre ösztönözheti - emelte ki.
Varga Zoltán kitér arra: az elmúlt héten Nagy Márton, az MNB alelnöke egy konferencián igen ambiciózus hitelezési terveket ismertetett. A jegybank szerint 2030-ra a GDP 160 százalékára emelkedhet a bankszektor mérlegfőösszege. Ezen belül a vállalati hitelek volumene a jelenlegi 17 százalékról 30 százalékra, a lakossági hitelek nagysága 15 százalékról 40 százalékra nőhet. A magyar gazdaság az új hitelciklusnak még a korai, felívelő szakaszában van - jegyezte meg ezzel kapcsolatban az elemző.
Az Equilor elemzője rámutatott: az euró-forint árfolyamában "továbbra sem számítanak túlzott izgalmakra", a korábban kijelölt kereskedési sávban (303-318 forint/euró) maradhat a jegyzés hosszabb távon is.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!