Kamatdöntés - Elemzők: az MNB elmozdult az ultralaza monetáris politikai álláspontról

Gazdaság, 2018.09.18

Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elmozdult az ultralaza monetáris politikai álláspontról.

A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a monetáris tanács keddi ülésén. Az MNB ugyanakkor bejelentette, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos normalizálására az inflációs cél fenntartható elérése érdekében, eszköztárát átalakítja.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője fontos kommunikációs változásnak nevezte, hogy a jegybank jelezte, felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs folyamatok függvénye.

Kifejtette: a fogyasztói árindex augusztusban is 3,4 százalékkal emelkedett, elsősorban az üzemanyagárak felfutása miatt. Amennyiben a jelenlegi áremelkedési ütem az év hátralévő részében folytatódik, az éves átlagos infláció 2,88 százalék lehet, amely a jegybank korábbi prognózisa (2,8 százalék) felett, de a célszint (3 százalék) alatt van. A forint árfolyama a tavaszi gyengülést követően a 318-330-as sávban stabilizálódott az euróval szemben. Az újabb feltörekvő piaci turbulenciákat már jobban viselte a hazai fizetőeszköz, de mivel a kockázatok nem szűntek meg, a következő hetekben, hónapokban is nagyobb hullámok lehetnek, így a forint tartós erősödése nem valószínű. Egy nyugalmasabb időszakban megközelítheti az árfolyam a 320-as szintet, de legkésőbb 318 közelében ismét fordulat jöhet, és emelkedés indulhat - közölte az Equilor elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a monetáris tanács közleményének hatására érdemben erősödött a forint, emelkedtek az állampapír-hozamok, mivel a monetáris politikai célú kamatcsere ügylet (MIRS-eszközök), valamint a jelzáloglevél-vásárlási program kivezetése lényegében a laza monetáris politika normalizálódásának első lépése. Így a monetáris politika a jövő év elejétől már kevésbé lesz támogató - tette hozzá, amit szerinte némileg, célzottan ellensúlyoz a fix kamatozású növekedési hitelprogram bevezetése.

A Takarékbanknál a tartósan magas hazai megtakarítási többlet miatt nem számítanak a kamatok gyors emelkedésére, sőt úgy vélik, amennyiben megérkeznek a központi költségvetés által kifizetett uniós előlegek megtérítései, átmenetileg nyomás alatt maradhatnak a pénzpiaci hozamok és kamatok. A jövő év közepéig nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonását várják, majd azt követheti az alapkamat lassú emelése, 2020 közepe után. A nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja a tartósan laza hazai monetáris kondíciókat - tette hozzá az elemző.

Suppan Gergely kifejtette: az infláció az év végére visszatérhet a 3 százalékos szint alá. A következő hónapokban a monetáris tanács "átnézhet" az infláción, így rövid távon nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon. A forint feltehetően átmeneti gyengülése egyelőre nem adhat okot aggodalomra, ugyanakkor, párhuzamosan az olajárak emelkedésével, támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint, bár a monetáris eszköztárat kicsit átalakítja a jegybank, érdemi változás nem történt és rövid távon nem is várható, azaz maradnak a laza monetáris feltételek.

Az év végén megszűnő három hónapos betét eddig sem volt fajsúlyos tényező, mert mindössze 75 milliárd forintot engedett bele a jegybank. A monetáris politikai célú eszköz 2018-ra vonatkozó éves keretösszege 1100 milliárd forint lesz, míg eredetileg negyedévente 300 milliárd forintot engedett erre a jegybank, azaz összesen 1200 milliárd forint lett volna a teljes összeg. A mostani döntés alapján az utolsó negyedévben nem 300 milliárd, hanem 200 milliárd forint lesz a keretösszeg. Ez egy olyan lépés, amely az eddigihez képest kevésbé laza feltételeket jelent - fogalmazott a szakember.

A monetáris tanács, a korábbi tájékoztatáshoz hasonlóan, utalt arra, hogy figyelemmel kíséri az Európai Központi Bank (EKB) lépéseit. Az EKB már elindult az eddiginél kevésbé laza monetáris politika irányába, az év végén ugyanis leállítja eszközvásárlási programját. Mario Draghi, az EKB elnöke nemrég utalt arra is, hogy még jövő év novemberéig, amíg a mandátuma szól, normalizálódhatnak a monetáris feltételek. "Ez pedig például akár azt is jelentheti, hogy az EKB az overnight betéti kamatot még Draghi hivatali idejében megemeli" - fejtette ki Németh Dávid.

Varga Zsombor az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője aláhúzta: mind a kiadott közlemény, mind Nagy Márton MNB-alelnök a döntés után tartott sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a változtatások nem jelentik a laza monetáris politika feladását, arra továbbra is szükség van az inflációs cél stabil elérése érdekében. Hozzátette: a visszafogott maginflációs folyamatok nem mutatnak lényeges árnyomást a gazdaságban. Ugyanakkor úgy vélte, az alacsony kamatok nem tarthatók fent az MNB horizontján túl, és az EKB szigorítási lépései továbbra is irányadóak a magyar jegybank gyakorlatának tekintetében.

Az elemző jelentős mértékűnek nevezte az eszköztár megváltoztatását, amely szerinte a szigorítás egy korai lépésének fogható fel. Ugyanakkor középtávon várható a laza monetáris politika fennmaradása - tette hozzá.

"Ennek megfelelően a kamat-előrejelzéseink is változatlanok maradnak. Összességében úgy véljük, hogy a hazai bankközi kamatoknak a jegybanki alapkamat szintjéhez történő igazodása a jövő év folyamán fokozatosan végbemegy, s az alapkamat emelésére először 2020-ban kerülhet sor" - fogalmazott Varga Zsombor.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!