A legagresszívabb szigorítási előrejelzést az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics adta.

Liam Carson, a cég feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető londoni közgazdásza a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményt kommentálva közölte: a ház értelmezése szerint az MNB tett néhány erőteljes utalást arra, hogy az ultraenyhe monetáris politika "a végnapjait éli".

A Capital Economics várakozása az, hogy a nem konvencionális enyhítési intézkedések visszavonása szeptembertől indulhat, és 2019 elején lehet az első kamatemelés.

A ház keddi előrejelzése szerint az MNB alapkamata 2019 végéig 2,50 százalékra emelkedik a jelenlegi 0,90 százalékról.

Carson hangsúlyozza: a cég annak ellenére jósolja ezt, hogy a jelenlegi árazásokból következtethetően a piaci szereplők változatlan MNB-alapkamattal számolnak ugyanebben az előrejelzési távlatban.

Az elemző szerint a monetáris tanács eddigi közleményeihez képest "hátraarccal" ér fel az, hogy a keddi kommüniké egyértelmű megfogalmazása alapján továbbra is szükséges ugyan az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása, de a következő 5-8 negyedév távlatában a jelenlegi laza kondíciók nem tarthatók.

Carson kiemeli, hogy e kitétel beillesztésével párhuzamosan kikerült a monetáris tanács keddi közleményéből az az eddigi kiegészítés, hogy a hosszabb időtávlatban szükséges a laza monetáris kondíciók fenntartása, és eltűntek azok a korábbi kifejezések, amelyek szerint az MNB a hozamgörbe rövid és hosszú végein egyaránt laza monetáris kondíciókra törekszik.

A Capital Economics vezető londoni elemzője közölte: a ház mindezek alapján azzal számol, hogy az MNB szeptembertől hozzákezd a nem konvencionális enyhítési intézkedések fokozatos leépítéséhez, és ennek hatására a jelenleg zéró közelében mozgó bankközi kamatok 2019 elejére az MNB-alapkamat 0,90 százalékos szintjére emelkednek.

Carson várakozása szerint az MNB ezután láthat hozzá a monetáris politika szigorításához a "régi vágású módszerrel", vagyis az alapkamat emelésével.

Az elemző szerint ez annál is inkább valószínű, mivel a Capital Economics várakozása szerint a magyarországi infláció - amely májusban, 2,8 százalékos tizenkét havi ütemmel tizenöt havi csúcsra gyorsult - még jóval tovább gyorsul, és 2019-ben folyamatosan az MNB 3 százalékos központi célszintje felett lesz.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana kiemelte: a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményben már nem történik említés arról, hogy az MNB a hazai hosszú távú hozamok és a külföldi hozamok egymáshoz mért relatív pozíciójára összpontosít programjai sikerességének megítélésében.

A Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza közölte: a ház ezt úgy értelmezi, hogy az MNB gyakorlatilag befejezte a hozamgörbe egyenesítését célzó politikáját.

Pasquale Diana szerint a Morgan Stanley és a piaci szereplők egyaránt azzal számoltak, hogy a monetáris tanács óvatosabb hangvételre vált, és a keddi kamatdöntő ülés közleményében "pontosan ez történt".

A Morgan Stanley vezető elemzője is kiemelte értékelésében, hogy a monetáris tanács ezúttal elhagyta a közleményből azt a részt, amely a laza monetáris kondíciók hosszú távú fenntartásának szükségességére utalt, és ezzel párhuzamosan belevette azt, hogy a következő 5-8 negyedév távlatában a jelenlegi laza kondíciók nem tarthatók.

A közgazdász szerint ugyanakkor az óvatosabbá vált hangvétel ellenére is fontos hangsúlyozni, hogy az MNB változatlanul jól rögzítettnek tartja az inflációt, és továbbra is csak mérsékelt maginflációs szintű nyomást érzékel.

A Morgan Stanley vezető elemzőjének megítélése szerint a magyar jegybank nem mutat szándékot a forintárfolyam "mikromenedzselésére", de tesz olyan utalásokat, hogy a forintárfolyamot csak az inflációs hatás szempontjából tartja fontosnak.

A forintárfolyam inflációs átszűrődési rátája azonban jelentősen csökkent, és ez "számunkra azt sugallja, hogy a forint euróárfolyama még meglehetősen messze jár az MNB fájdalomküszöbétől" - fogalmazott keddi értékelésében a Morgan Stanley londoni közgazdásza.

Paul Fage, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a keddi kamatdöntő ülés közleményének nyelvezeti változásait értékelő kommentárjában közölte: a ház véleménye szerint az MNB-nek meglehetősen széles szigorítási mozgástere van a jegybanki alapkamat tényleges emelése nélkül is.

A TD Securities vezető londoni elemzője is annak a várakozásának adott hangot, hogy az MNB első szigorítási lépésként a nem konvencionális enyhítési lépéseket fordítja majd vissza, mielőtt tényleges alapkamat-emelésbe kezdene.

Fage szerint a magasabb kamatok kilátása rövid távon adhat felhajtóerőt a forintnak, de továbbra is tény, hogy az MNB monetáris politikája még mindig nagyon laza, és ha a globális feltörekvő térséget övező jelenlegi negatív piaci hangulat fennmarad, az később ismét gyengítheti a forintot.