A testület nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta összességében inkább romlott. A kockázatvállalási hajlandóság alakulására főként a koronavírus okozta bizonytalanság hatott. Az elmúlt időszakban a dollár tartósan erősödött, ami a globális tőkeáramlások alakulását is befolyásolja. A forint árfolyama az előző kamatdöntés óta jelentős volatilitást mutatott, miközben a bankközi hozamgörbe felfelé tolódott.

A swapállomány január közepe óta csökkent, ami a rövid hozamok 40-60 bázispontos emelkedését okozta. Előretekintve a swapállomány fennmaradó szintje mellett is tovább szűkül a bankrendszeri likviditás - írták a közleményben.

A tanács ezúttal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a testület a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. A monetáris tanács monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Januárban az infláció 4,7, a maginfláció 4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az infláció év eleji átmeneti emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulása magyarázta. A fogyasztóiár-index meghaladta a decemberi Inflációs jelentés előrejelzését.

A fogyasztóiár-index a tanács várakozása szerint 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

A magyar gazdasági növekedés lassul, ugyanakkor az euroövezethez történő felzárkózás várhatóan továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik. A költségvetési politika a következő években is anticiklikus tartalékokat képez. A gazdaság versenyképességének fokozatos javítása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható pályán maradjon. A tanács változatlanul arra számít, hogy a magyar GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet.

Kitérnek arra is, hogy az S&P hitelminősítő intézet stabilról pozitívra módosította Magyarország adósságbesorolásának kilátását, melynek indoklásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedése felülmúlta a várakozást, miközben a makrogazdasági egyensúlytalanságok továbbra is mérsékeltek.

Kitekintésében a testület megállapítja, hogy az eurozóna növekedési kilátásai tartósan visszafogottan alakulnak, míg az infláció az egész előrejelzési horizonton cél alatt marad. Előretekintve tartósan laza külső monetáris politikai környezet várható. A koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja - írják.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve március 11-én 14 órakor jelenik meg.