A monetáris tanács március és május között három lépésben csökkentette a jegybanki alapkamatot 1,35 százalékról 0,9 százalékra, amely azóta is érvényben van.

A testület kamatdöntő ülése utáni közlemény szerint a bankrendszer likviditásának bővítése és a monetáris kondíciók további lazítása érdekében csökkentették az egynapos hitelkamatot 10 bázisponttal 1,05 százalékra, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon hagyva, így a kamatfolyosó 120-ról 110 bázispontra szűkült. Ezzel összhangban az egyhetes jegybanki hiteleszköz kamata is csökkent 5 bázisponttal 1 százalékra - tették hozzá.

A kamatfolyosó szűkítésével a tanács további lépést tett a monetáris lazítás irányába azt követően, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen korlátozást vezetett be a háromhónapos jegybanki betétekre. A tanács akkor döntött arról, hogy a negyedik negyedévben összességében elhelyezhető kereskedelmi banki betétállomány nem haladhatja meg a 900 milliárd forintot, ami legkevesebb 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A jegybank kedden jelentette be, hogy 150 milliárd forint összegben hirdet meg 3 hónapos betétet a bankoknak a szerdai tenderen a lejáró, 222 milliárd forinttal szemben, amivel újabb összeget enged a pénzpiacra a hozamok csökkenésének reményében.

A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A monetáris tanács mindent megtesz, hogy a háromhónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást - olvasható a közleményben.

A tanács a kötelező tartalékrátát december 1-jei hatállyal 2 százalékról 1 százalékra csökkenti. A lépés következtében további 170 milliárd forinttal bővül a bankrendszer szabad likviditása.

A testület hangsúlyozta azt is: amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, kész a monetáris kondíciók további lazítására.

A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével - közölték.

A monetáris tanács szerint a gazdaságban továbbra is kihasználatlan kapacitások vannak. Az év eleji átmeneti mérsékelt dinamikát követően a belső kereslet élénkülése és a növekedési hitelprogram bővítése, a növekedéstámogató program, a monetáris politika lazító lépései, valamint a kormányzati intézkedések összességében elérhetővé teszik a gazdaság 3 százalék körüli növekedését. A következő negyedévekben a háztartások fogyasztásának további élénkülése várható.

A tartósan alacsony globális infláció visszafogja a fogyasztói árak emelkedésének ütemét, az inflációs várakozások historikusan alacsony szinten vannak. A bérek változatlanul erőteljesen nőnek, ami az élénkülő lakossági fogyasztáson keresztül a maginfláció fokozatos emelkedése irányába hat. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak 2018 közepére ér annak közelébe.

A globális pénzpiaci hangulat változó volt az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban, főként az olajpiaci és egyes európai bankok stabilitására vonatkozó hírek, valamint a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai lépéseivel kapcsolatos várakozások alakítottak. A forint árfolyama erősödött az euróval szemben, a rövid lejáratú pénzpiaci és állampapír hozamok összességében csökkentek.

Helyzetértékelésük szerint a magas külső finanszírozási képesség és az emiatt csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban vannak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. Mindazonáltal a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.