Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének kommentárja szerint a testület a döntés után kiadott közleményében megerősítette a bank előrejelzését, 2019 végéig nem várható a 0,90 százalékos alapkamat változtatása.

Hozzátette: az idei és jövő évi inflációs előrejelzés csökkentésével összhangban a tanács közleményének szövege is változott, erősebb utalást tettek arra, hogy a jövőben újra lazíthatnak a pénzügyi feltételeken az erősödő lefelé mutató inflációs kockázatok miatt.

Az Erste elemzője 2018 végéig elhanyagolható esélyét látja annak, hogy a bankközi (3 hónapos Bubor) kamat emelkedjen, véleménye szerint a jelenlegi 0,15 százalékos szintről még mélyebbre süllyedhet a Bubor következő hónapokban és hosszú ideig ott is maradhat.

A bank prognózisa szerint idén a magyar gazdaság 3,7 százalékkal bővülhet, az infláció pedig átlagosan 2,2 százalék lehet.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a jövő év második feléig nem számít a monetáris kondíciók szigorítására, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat.

Az elemző kifejtette: a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb a 3 hónapos betétállomány szűkítése azért, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybe vétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, és állampapírokat vásároljanak. Ennek hatására a bankközi kamatlábak és a rövid lejáratú referenciahozamok történelmi mélypontra süllyedtek, így a kiemelten fontos, számos hiteltermék árazásának alapjául szolgáló 3 hónapos Bubor kamatláb már 0,15 százalékra csökkent - írta az elemző.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint lényeges változás, hogy az inflációs cél fenntartható elérésének várható idejét 2018 közepéről 2019 elejére tolta ki a jegybank, így a vártnál hosszabb ideig fennmaradhat a jelenlegi laza monetáris politika. Ennek forintgyengítő hatása lehet rövid távon.

Az elemző kitért arra, hogy a korábban vártnál is alacsonyabb inflációt vár az Európai Központi Bank (EKB) a következő években, így hosszú ideig laza monetáris politikát tarthat fenn és az MNB is időhöz jut. Ennek oka, hogy elsősorban az EKB intézkedéseit kell követnie, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése eddig sem okozott érdemi forintgyengülést, és várhatóan ezután sem fog, mivel az európai eszközvásárlási program kellő likviditást biztosít a piacon - fejtette ki.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője arra mutatott rá, hogy a bérek általános, dinamikus növekedésének költségnövelő hatását az MNB megítélése szerint ellensúlyozza az év eleji munkáltatói járulékcsökkentés és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése, így várakozásukkal összhangban a bérek oldaláról egyelőre nem azonosítanak inflációs hatást.

Az elemző hosszabb ideig, még 2018-ban is tartósan változatlan alapkamatot vár. Mint fogalmazott, határozottabbá vált tehát a monetáris politika kiállása az alacsony kamatszint mellett ameddig lehetséges, a makrogazdasági környezet függvényében. További nem-konvencionális intézkedések lehetségesek, bár a mozgástér ezen a területen is szűkült - jegyezte meg.