Tatha Ghose, a Commerzbank londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi intézkedéseket értékelve kiemelte: az, hogy a monetáris tanács alig 75 milliárd forintban határozta meg a három hónapos jegybanki betéteszközben tárolható kereskedelmi banki likviditás plafonját, "szinte az eszköz megszüntetésével ér fel".

Ghose közölte: a Commerzbank ennél mérsékeltebb mennyiségi enyhítési lépéssel számolt a kamatdöntő ülés előtt, és nem szerepelt várakozásai között az sem, hogy az MNB csökkenti az egynapos jegybanki betéti rátát. A monetáris tanács ennek a betéti eszköznek a kamatát 0,10 százalékponttal mínusz 0,15 százalékra csökkentette.

A Commerzbank vezető londoni elemzője szerint azonban az MNB keddi lépései "tökéletesen ésszerűek" abban az esetben, ha az új inflációs várakozások valóra válnak a következő időszakban. Az alapszintű inflációs pályák Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban egyaránt a helyi célszintek alatt járnak, és bár az idén gyorsult valamelyest az inflációs ütem, ezt azonban mindenekelőtt a nyersanyagárak és a belépő bázishatások okozták - fejtegette keddi értékelésében a Commerzbank londoni főközgazdásza.

Hozzátette: az EU-gazdaságok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindexek (HICP) maginflációs szintű vizsgálata, valamint az éves szintű inflációs ráták kiszámítása az elmúlt hat hónap havi összevetésű inflációs ütemeiből azt mutatja, hogy a térség egyetlen gazdaságában sem várható az inflációs cél tartós elérése.

A Commerzbank londoni elemzője szerint e forgatókönyv alapján vagy még további enyhítési lépések várhatók mindhárom térségi gazdaság jegybankja részéről, vagy az, hogy legalábbis fenntartják enyhítési alapállásukat.

Tatha Ghose szerint az MNB részéről éppen ez tapasztalható, és most már egyértelműen a magyar jegybanké a legenyhébb monetáris alapállás a térségben.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a keddi kamatdöntő ülés intézkedéseit kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy jóllehet a monetáris tanács döntéseinek agresszivitása elmaradt a piaci várakozásoktól - a forint ezért erősödött az ülés után -, "egyértelműen indokolt azonban az óvatosság".

A Morgan Stanley vezető londoni elemzője szerint ugyanis az MNB enyhítő alapállása "kristálytisztán" érzékelhető az ülésről kiadott közleményből, és az is, hogy a magyar jegybank változatlanul érvényesíteni kívánja befolyását a likviditásra, a BUBOR-rátára és a hosszú távú hozamokra.

Hacsak az infláció "nem szalad el" a célszinthez képest - ami valószínűtlen -, az MNB a lehető leghosszabb ideig a lehető leglazább monetáris kondíciók fenntartására fog törekedni - jósolta a Morgan Stanley londoni főközgazdásza.

Hozzátette: mindezek alapján az esélyek arra hajlanak, hogy az MNB további nem konvencionális eszközökkel végrehajtandó enyhítést alkalmaz a jelenlegi eszköztár - például a devizaswap-műveletek -, sőt akár új eszközök alkalmazásával.

Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése utáni értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy az MNB várakozásánál magasabb lesz az inflációs ráta Magyarországon.

Carson úgy vélekedett, hogy a jegybanki előrejelzés nem veszi figyelembe az egyre szűkösebbé váló reálgazdasági kapacitásokat és a bérkiáramlás gyors növekedését.

A Capital Economics londoni elemzője kiemelte, hogy a magánszektorban mért 13,5 százalékos éves összevetésű béremelkedés több mint egy évtizede a leggyorsabb.

Carson szerint valószínű, hogy ez a következő negyedévekben a fogyasztói árindexre ható felhajtóerő markáns erősödéséhez vezet.

Az elemző közölte: a Capital Economics 2018-ra az MNB várakozásánál jóval magasabb, 3,8 százalékos átlagos inflációt vár Magyarországon. Carson szerint mindez azzal a kockázattal jár, hogy az MNB később agresszív kamatemelésekre kényszerülhet.