William Jackson, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető elemzője a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén bejelentett intézkedéseket értékelve kiemelte azt véleményét, hogy az MNB a 0,90 százalékos alapkamat változatlanul hagyása ellenére is "egyértelműen enyhítési üzemmódban működik".

Jackson hangsúlyozta azt is, hogy az MNB három hónapos betéti eszközében elhelyezhető kereskedelmi banki likviditás felső korlátozása - legalábbis eddig - nem gyakorolt jelentős hatást a monetáris kondíciókra, sőt az egynapos bankközi kamatráták valójában még emelkedtek is, és a hosszabb távú bankközi kamatok is csak kis mértékben, 6-7 bázisponttal csökkentek.

A Capital Economics elemzője szerint ez lehet a magyarázata a monetáris kondíciók enyhítésére kedden bejelentett újabb lépéseknek.

Jackson mindemellett felidézte a Capital Economics által a magyar monetáris politikáról nemrégiben összeállított tanulmány azon megállapítását, hogy hosszabb időtávra visszatekintve az MNB monetáris eszköztárának kisebb módosításai jóval kevésbé voltak hatékonyak a monetáris kondíciók enyhítésében, mint a közvetlen alapkamat-csökkentések.

A ház abban a tanulmányban megállapította emellett, hogy a reálgazdaság élénkítése is sikeresebb volt az alapkamat csökkentésével, a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme ugyanis gyorsult a korábbi kamatcsökkentési időszakokban, lassult viszont, amikor az MNB nem hagyományos enyhítési módszereket alkalmazott.

Jackson szerint a keddi kamatdöntő ülésről kiadott közlemény nyelvezetének egy apróbb módosítása is arra utalhat, hogy az MNB visszatérhet a hagyományos kamatcsökkentésekhez, ha további monetáris enyhítést tart szükségesnek. A monetáris tanács múlthavi közleményében szerepelt, hogy a monetáris kondíciók enyhítésének eszköze a három hónapos betéti eszköz felső limitjének csökkentése lehet, a keddi ülésről kiadott kommüniké viszont nem tesz említést arról, hogy az MNB milyen eszközöket használna a pénzügypolitika további enyhítéséhez - hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője.

Hozzátette: a ház jelenlegi várakozása az, hogy a magyarországi infláció a belátható előrejelzési távlatban az MNB 3 százalékos központi célszintje alatt marad. A cég mindemellett azzal is számol, hogy a magyar hazai össztermék növekedési üteme elmarad az MNB által várt 3 százaléktól.

A Capital Economics saját GDP-követő modellje arra vall, hogy a magyar gazdaság éves összevetésben 2 százaléknál lassabb ütemben nőtt az idei harmadik negyedévben, és a cég előrejelzése szerint jövőre egész évben 2,3 százalékos, 2018-ban 2,8 százalékos növekedés várható Magyarországon.

William Jackson közölte: mindezt egybevetve valószínűbbnek tűnik, hogy ismét napirendre kerül az MNB alapkamatának újabb csökkentése, mint az, hogy nem. A Capital Economics ennek alapján azzal számol, hogy a magyar jegybank alapkamata 2017 végéig 0,60 százalékra csökken.

Ennél is nagyobb MNB-kamatcsökkentést jósolt keddi értékelésében Tatha Ghose, a Commerzbank londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza.

Ghose közölte: a ház jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB 2017 első felében 0,50 százalékra csökkenti alapkamatát. A Commerzbank vezető londoni elemzője szerint ezt a várakozást a reálgazdasági ciklus jelenlegi szakasza és az inflációs dinamika egyaránt alátámasztja, és "semmi nem viszi lejjebb a piaci kamatspektrumot olyan megbízhatóan, mint a jegybanki kamatcsökkentés".

A reálgazdasági környezetről Ghose kiemelte, hogy a keresleti kondíciók az egész közép- és kelet-európai EU-térségben a piaci várakozásoknál ütemesebben gyengülnek, és az idei évre szóló növekedési előrejelzések folyamatosan lefelé tartanak, nemcsak Magyarország, hanem például Lengyelország esetében is. A konszenzus az év elején még 4 százalék feletti idei GDP-növekedést valószínűsített a lengyel gazdaságban, most már azonban csak 3,2 százalék az előrejelzési átlag. Magyarország esetében az év eleji 2,4 százalékról 2,1 százalékra csökkent a prognózisok átlaga - hangsúlyozta a Commerzbank londoni közgazdásza.

Tatha Ghose közölte, hogy a Commerzbank megítélése szerint a magyar és a lengyel gazdaságban is jelentős lefelé ható kockázatok terhelik a jelenleg érvényes jegybanki növekedési előrejelzéseket.

Ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy a monetáris tanács előbb-utóbb visszatér elsődleges eszközéhez, az alapkamathoz, mivel ennek csökkentése sokkal közvetlenebb és gyorsabb hatást gyakorol a piaci kamatokra - jósolta keddi értékelésében a Commerzbank vezető londoni elemzője.