A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és nem módosított a kamatfolyosón.

A közleményben kiemelik: a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár korábbi átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása van összhangban.

Közölték: a monetáris tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz, a tanács az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat kész nemhagyományos, célzott eszközökön keresztüli lazítással biztosítani.

Kitérnek arra: 2017 júliusában az infláció 2,1 százalékra, míg a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. Az adószűrt maginfláció növekedését főként a feldolgozott élelmiszerek árváltozása magyarázta.

Kiemelték: a jegybank várakozásaival összhangban "a bérek oldaláról egyelőre inflációs hatás nem azonosítható".

A tanács megítélése szerint a következő hónapokban a fogyasztóiár-index átmenetileg emelkedik, majd év végére a jelenlegi szint közelébe mérséklődik. A lakossági fogyasztás bővülése kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérleg többletének csökkenéséhez vezet.

Az idei második negyedéves GDP adat alapján folytatódott a magyar gazdaság növekedése. Az ipari termelés júniusban is emelkedett, és 2017 egészében élénk ipari teljesítmény várható. Az építőipari termelés dinamikus növekedése az elkövetkező hónapokban is folytatódik.

A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, amelyben meghatározó a beruházások jelentős emelkedése mellett a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése is. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az uniós forrásoknak a beruházásokat élénkítő hatása is támogatja.

A monetáris tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.

A március végén lezárult növekedési hitelprogram kivezetését követően a piaci hitelezésre való átállást a 2016 elején megkezdett, majd 2017-ben kibővített piaci hitelprogram (php) biztosítja. A php második szakaszának júliusi tenderén a kereskedelmi bankok harmadával emelték hitelezési vállalásukat, ami biztosítja, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezésének bővülése az MNB által a fenntartható növekedéshez szükségesnek ítélt 5-10 százalék közötti sáv felső felében alakuljon.

Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat változó volt. Az Európai Központi Bank (EKB) esetében a kamatkondíciók piacon várt szigorítása későbbre tolódott. A közép-kelet-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés javult, ami a helyi devizák felértékelődését okozta. Az infláció a régió országaiban mindenhol emelkedik, ugyanakkor figyelembe véve a megváltozott monetáris kondíciókat és a különböző szintű inflációs célokat a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek.

A rövid, éven belüli állampapírpiaci hozamok nem változtak jelentősen, míg az állampapírpiaci hozamgörbe hosszú szakaszán kisebb emelkedés volt megfigyelhető. A 3 és 5 éves hozamok historikus mélypontjuk közelében vannak. A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét - fűzték hozzá.

Rámutattak: a monetáris tanács a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki a monetáris kondíciók alakulásában elvárt hatást.

A monetáris tanács végezetül hangsúlyozta: a magyar gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás dinamikus növekedésével fokozatosan megszűnnek.