A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklás szerint úgy ítélte meg, hogy az inflációs cél fenntartható elérése a júniusi előrejelzésben jelzettnél fél évvel később, 2019 közepén várható. Az MNB kedden hozta nyilvánosságra legfrissebb Inflációs jelentésének fő számait is, ezek szerint az idei 2,4 százalékos inflációs előrejelzés nem változik, a következő két évre azonban alacsonyabb inflációt - 2,8 és 2,9 százalékost - jeleztek előre, mint júniusban. A GDP-előrejelzésén a jegybank nem változtatott.

A tanács értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz, ezért az inflációs cél fenntartható eléréséhez mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel követi az inflációt övező kockázatokat, valamint a monetáris kondíciók alakulását és kész további nemhagyományos, célzott eszközökön keresztül lazítani azokat - írták.

A jegybanki eszköztár átalakításával elért, az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges korábbi laza monetáris kondíciók az elmúlt hónapokban összességében szigorúbb irányba mozdultak el - olvasható a közleményben. Az inflációs cél elérésének többszöri tolódása is monetáris lazítást indokol - magyarázta a keddi döntések hátterét az MNB.

A forint a bejelentéseket követően erősödött, az euróval szemben a 309,4 forintos szintről 307,5 forintra.

Legutóbb júniusban mérsékelte a tanács a három hónapos betétállomány maximális értékét, akkor 300 milliárd forintra a korábbi 500 milliárdról. A monetáris tanács értékelése szerint a három hónapos betéti korlátozás betöltötte szerepét, és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. A jövőben a forintlikviditást nyújtó swapeszközök állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik - írták.

A következő hónapokban a fogyasztóiár-index a jelenlegi szintről 2017 végére újból a toleranciasáv aljára csökken. A maginfláció az átmeneti hatások kifutásával a jövő év második felében mérséklődik. Az inflációs alapfolyamat mutatóink előretekintve 2 százalék körül alakulnak. A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfacsökkentések is lassítják - írták.

A monetáris tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az év végéhez közeledve az ipari termelés korrekciója és fokozatos felfutása várható. Az építőipari termelés növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése a következő hónapokban is folytatódik. A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A monetáris tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai - írták.

Megjegyezték azt is, hogy az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a geopolitikai kockázatok erősödése mellett a kedvező makrogazdasági adatok, valamint a Brexithez kötődő tárgyalások befolyásolták. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező. A régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek. A hazai pénzpiaci hozamokra továbbra is jelentős hatást gyakorolt a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás. A három hónapos BUBOR új historikus mélypontra csökkent. A bankközi és állampapírpiaci hozamgörbe lejjebb tolódott. A 3 és 5 éves állampapírpiaci hozamok historikus mélyponton vannak - áll a közleményben.