Simon Attila közölte, az Európai Unióban 2015-ben készített felmérés szerint a munkavállalók 17 százaléka érintkezett naponta vegyipari termékekkel, ugyanez az arány volt Magyarországon is, az adatok pedig ma is helytállóak.

A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó szabályok betartásával nem a nagyobb cégeknél, hanem elsősorban a mikro, kis- és közepes vállalkozásoknál vannak problémák Magyarországon.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a munkavédelem területén elsősorban a megelőzésre, a megfelelő tájékoztatásra helyezik a hangsúlyt, a munkaadóknak nem kell a szokásostól eltérő nagyfokú munkavédelmi ellenőrzésekre számítaniuk a kampánnyal párhuzamosan.

Simon Attila elmondta, fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a veszélyes anyagok pontos használatával, illetve a nem megfelelő használat következményeivel, mert a veszélyes anyagok helytelen kezelése miatt kialakuló betegségeknél évekig tart a lappangási idő. Hozzátette, nehéz ok-okozati kapcsolatot találni a dolgozó által korábban felhasznált anyagok és a kialakult betegség között. Példaként a már betiltott azbesztet említette, ahol 25 év a lappangási idő.

A sajtótájékoztatón ehhez kapcsolódóan elhangzott, hogy Magyarországon a munkáltatók kötelesek a járási hivataloknál található munkavédelmi hatóságnak bejelenteni, hogy milyen rákkeltő anyagokat használnak, ez hány dolgozójukat érinti, és őket név szerint is be kell jelenteniük. Ezeket a dokumentumokat a munkavédelmi hatóságnak 50 évig kell megőriznie. Ezt a nyilvántartási rendszert nevezte Borhidi Gábor, az Országos Munkavédelmi Ügynökség munkavállalói oldalának ügyvivője "rákregiszternek".

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az EU-OSHA korábbi - Egészséges munkahelyet minden életkorban című - kampányához hasonlóan most is díjazzák a munkaadók által már kidolgozott jó gyakorlatokat. Két kategóriában - a 100 munkavállalónál kevesebbet, illetve több dolgozót foglalkoztató - cégek küldhetik be pályázataikat 2018. december 28-ig.

Simon Attila arról is beszámolt, hogy a tavaly nyáron a mezőgazdaságban indított munkavédelmi kampány sikeresnek tekinthető, ugyanis az ágazatban történt munka balesetek száma 2017-ben 30 százalékkal csökkent a 2016-hoz képest.

Borhidi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az NGM munkavédelmi főosztályának jelentése szerint 2017-ben a munkavédelmi ellenőrzéseknél a legtöbb (4295) intézkedés a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegésével állt összefüggésben.

A helyszínen kiadott közlemény szerint az európai vállalkozások 38 százaléka rendszeresen használ veszélyes anyagokat, amelyek évente 120 ezer daganatos megbetegedést és 80 ezer halálesetet okoznak.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 2019 októberében záruló kampány megvalósításáért Magyarországon az EU-OSHA nemzeti fókuszpontja felel, amelyet az NGM munkavédelmi főosztálya működtet. A kampányban az uniós országok mellett többek között Svájc és Norvégia is részt vesz, a rendezvény-sorozathoz összesen 30 európai ország csatlakozott.