Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport elnöke az uniós tagországok gazdasági és pénzügyminiszterei csütörtök esti tanácskozásának szünetében reményét fejezte ki, hogy előrelépés érnek el és lehetővé válik a következő hitelkeret lehívása Görögország számára.

Elmondta, a miniszterek áttekintik a strukturális reformok, az adó- és nyugdíjrendszer, valamint a munkaerő-piaci szabályozás előrehaladását, megvitatják a hitelcsomag következő részleteit, beleértve azt is, hogy a nemzetközi hitelezők hogyan állítják majd be a lehetséges adósságcsökkentés menetét a hitelprogram jövő év végén esedékes befejezéséig.

Görögország nemzetközi hitelezői megosztottak abban a kérdésben, hogyan kell folytatni a hét évvel ezelőtt pénzügyi válságba került ország harmadik mentőcsomagjának programját. A 86 milliárd eurós hitelcsomag finanszírozásában - az előző kettővel ellentétben - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem vesz részt, mert nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését és ezért annak enyhítését szorgalmazza a hitelezők csoportjánál. A hitelezők sorában a német kormány viszont az adósság elengedésének minden formáját elutasítja, a hitelfeltételek érvényesítése érdekében viszont elengedhetetlennek tartja az IMF részvételét a programban.

A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A legutóbbi, jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig.

Görögország és hitelezői május végén zárták le a harmadik nemzetközi mentőcsomag első felülvizsgálatát, amivel megnyílt az út Görögország adósságszolgálatának enyhítése előtt. Az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszterei emellett engedélyezték a következő hitelrészlet, 10,3 milliárd euró átutalását, valamint arról egyeztek meg, hogy abból 7,5 milliárd eurót már június második felében felszabadítanak Görögország számára, azzal a feltétellel, hogy a görög parlament módosítja a nyugdíjakkal, a privatizációval és a nemfizető hitelekkel kapcsolatos, nemrégiben elfogadott törvényeket.

A csütörtöki tárgyalások szünetében Dijsselbloem úgy nyilatkozott, a miniszterek elképzelhetőnek tarják a korábban megállapított 7,5 milliárd euró helyet egy magasabb összeg, akár 8,5 milliárd euró folyósítását is.