Lagarde: az EKB nem kapcsol robotpilótára a felülvizsgálat idején sem
Gazdaság, 2020.01.24
Nem kapcsol robotpilótára az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa monetáris politikai stratégiája felülvizsgálatának idejére, monetáris politikája nem lesz statikus a következő 12 hónapban sem - figyelmeztetett Christine Lagarde, az euróövezeti jegybank elnöke a Bloomberg televíziónak Davosban adott nyilatkozatában.
"Nem érdemes a befektetőknek arra számítaniuk, hogy az Európai Központi Bank befagyasztja monetáris politikáját erre az évre pusztán azért, mert a kormányzótanács a stratégiai felülvizsgálatra összpontosítja figyelmét" - mondta Lagarde, hozzátéve, hogy bármi megváltozhat.
Rámutatott: a kormányzótanács hathetente elemzi a gazdasági adatokat, és ezek alapján hozza meg monetáris politikai döntéseit.
Az EKB elnöke megismételte, hogy az euróövezeti tagállamok kormányainak növelniük kell kiadásaikat a gazdasági növekedés támogatására. Ugyanakkor elutasította azokat a felvetéseket, hogy a jegybankok, köztük az EKB már minden eszközt felhasznált a gazdaság élénkítésére.
Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon, sem eszközvásárlási programján. A testület döntött arról, hogy elindítja az EKB monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát, hogy újradefiniálja fő célját és annak elérésének lehetőségeit, miután a negatív kamatok és a mennyiségi enyhítés politikája hosszú évek alatt sem volt képes felpörgetni és tartósan a célszámhoz közelíteni az inflációt.
A monetáris politikai stratégiát még 1998-ban fogadták el, majd 2003-ban néhány elemét pontosították.
Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.
Christine Lagarde csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette, hogy ezt a 2003-ban kitűzött célszámot felülvizsgálják és az ennek eléréséhez szükséges eszközök készletét is, csakúgy mint az infláció számításának módszertanát és az EKB eddigi tájékoztatási gyakorlatát.
"Minden követ felforgatunk, és az infláció számításának kérdése egyértelműen olyan dolog, amelyet meg kell vizsgálnunk - fogalmazott az EKB-elnök.
Elemzők több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak, amelyek révén az EKB világosan jelezheti az árstabilitás fenntartása melletti elkötelezettségét.
Az EKB például 2 százalékra emelheti a középtávon elérendő inflációs célszámot, jelezve, hogy ugyanolyan komolyan kezeli a célszám alatti és a célszám feletti értékeket. Egy másik megoldás lehet a szimmetria bevezetése, azaz egy toleranciasáv kialakítása a 2 százalék körül, így lefelé és felfelé is eltérhetne az infláció egy meghatározott sávban anélkül, hogy politikájának azonnali megváltoztatására kényszerítené az euróövezeti jegybankot. Mások pedig azt javasolják, hogy maradjon változatlan vagy csökkentse az EKB az inflációs célszámot.
Christine Lagarde csütörtöki sajtóértekezletén nem foglalt nyilvánosan állást amellett, hogy melyik változatot részesítené előnyben. Azt azonban jelezte, hogy a felülvizsgálatra szánt egy évnél várhatóan több időre van szükség egy olyan elemzés elkészítésére, hogy miként lehet jobban integrálni az infláció számításába a lakhatási költségeket, amelyek Németországban és más euróövezeti országokban is gyorsan emelkednek.
Rámutatott: a kormányzótanács hathetente elemzi a gazdasági adatokat, és ezek alapján hozza meg monetáris politikai döntéseit.
Az EKB elnöke megismételte, hogy az euróövezeti tagállamok kormányainak növelniük kell kiadásaikat a gazdasági növekedés támogatására. Ugyanakkor elutasította azokat a felvetéseket, hogy a jegybankok, köztük az EKB már minden eszközt felhasznált a gazdaság élénkítésére.
Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon, sem eszközvásárlási programján. A testület döntött arról, hogy elindítja az EKB monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát, hogy újradefiniálja fő célját és annak elérésének lehetőségeit, miután a negatív kamatok és a mennyiségi enyhítés politikája hosszú évek alatt sem volt képes felpörgetni és tartósan a célszámhoz közelíteni az inflációt.
A monetáris politikai stratégiát még 1998-ban fogadták el, majd 2003-ban néhány elemét pontosították.
Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon.
Christine Lagarde csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette, hogy ezt a 2003-ban kitűzött célszámot felülvizsgálják és az ennek eléréséhez szükséges eszközök készletét is, csakúgy mint az infláció számításának módszertanát és az EKB eddigi tájékoztatási gyakorlatát.
"Minden követ felforgatunk, és az infláció számításának kérdése egyértelműen olyan dolog, amelyet meg kell vizsgálnunk - fogalmazott az EKB-elnök.
Elemzők több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak, amelyek révén az EKB világosan jelezheti az árstabilitás fenntartása melletti elkötelezettségét.
Az EKB például 2 százalékra emelheti a középtávon elérendő inflációs célszámot, jelezve, hogy ugyanolyan komolyan kezeli a célszám alatti és a célszám feletti értékeket. Egy másik megoldás lehet a szimmetria bevezetése, azaz egy toleranciasáv kialakítása a 2 százalék körül, így lefelé és felfelé is eltérhetne az infláció egy meghatározott sávban anélkül, hogy politikájának azonnali megváltoztatására kényszerítené az euróövezeti jegybankot. Mások pedig azt javasolják, hogy maradjon változatlan vagy csökkentse az EKB az inflációs célszámot.
Christine Lagarde csütörtöki sajtóértekezletén nem foglalt nyilvánosan állást amellett, hogy melyik változatot részesítené előnyben. Azt azonban jelezte, hogy a felülvizsgálatra szánt egy évnél várhatóan több időre van szükség egy olyan elemzés elkészítésére, hogy miként lehet jobban integrálni az infláció számításába a lakhatási költségeket, amelyek Németországban és más euróövezeti országokban is gyorsan emelkednek.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!