Lazul a fizetési fegyelem Nyugat-Európában egy felmérés szerint
Gazdaság, 2015.04.28
Lazul a vállalkozások fizetési fegyelme Nyugat-Európában, nőtt a fizetési határidő és az átlagos fizetési késedelem is, ami növekvő üzleti kockázatot jelent - derül ki az Atradius Hitelbiztosító kutatásából, amelynek eredményeiről kedden tájékoztatta az MTI-t.
Az Atradius fizetési szokások barométerének 2015-ös kiadása szerint a vállalatközi számlák értékének 39 százalékát fizették késve, szemben a tavalyi 37,6 százalékkal, illetve a 2013-as 29,5 százalékkal.
Nő az azonnali fizetés népszerűsége a kutatás szerint, míg 2013-ban a nyugat-európai vállalatközi kifizetések értékének 45 százalékát, 2014-ben 42,4 százalékát, addig 2015-ös felmérés szerint már csak 41,3 százalékát intézték halasztott fizetéssel.
Lazulás érezhető azonban a fizetési határidőknél: a 2014-es átlagos 32 napos periódus idén 33 napra nőtt, bár ez még mindig nem éri el a 2013-as 33,7 napos átlagot. Jelentős eltérések vannak az országok között: míg a német vállalkozások átlagosan 22 napos, addig a görögök 53 (belföldi vevők esetében 70) napos fizetési határidővel dolgoznak.
A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok évek óta nem változnak, a megkérdezett vállalkozások több mint a fele szerint belföldi vevőik likviditási problémákkal küzdenek, ezért kényszerűségből választják a késedelmes fizetést. A belföldi vevők késedelmes fizetésének okaként a források hiányát említők esetében Görögország 84 százalékos értékkel toronymagasan vezet, utána Olaszország következik 73 százalékkal, de figyelemre méltó a francia vállalkozók 59,2 százalékos értéke is. A sort a dánok zárják 14 százalékkal.
Pozitív fejlemény a jelentés készítői szerint, hogy kismértékben, de csökkent a behajthatatlan követelések értéke: 2013-ban az összes számlaérték 4,85 százalékát sohasem fizették ki, 2014-ben ez az arány már csak 1,7 százalék, a 2015-ben készült vizsgálat szerint pedig 1,2 százalék volt. Utóbbi probléma leginkább a görög vállalkozásokat érinti, ahol a számlaérték 3,3 százalékát sohasem fizetik ki, míg Ausztriában és Németországban 0,7 százalék ez az arány.
A kutatásból kiderül: a megkérdezett vállalkozások költségeik kordában tartását látják a legnagyobb kihívásnak és csak ezután következik a kereslet csökkenése.
A kutatás 13 nyugat-európai ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc) több mint 2700 vállalkozásának válaszait dolgozta fel.
Nő az azonnali fizetés népszerűsége a kutatás szerint, míg 2013-ban a nyugat-európai vállalatközi kifizetések értékének 45 százalékát, 2014-ben 42,4 százalékát, addig 2015-ös felmérés szerint már csak 41,3 százalékát intézték halasztott fizetéssel.
Lazulás érezhető azonban a fizetési határidőknél: a 2014-es átlagos 32 napos periódus idén 33 napra nőtt, bár ez még mindig nem éri el a 2013-as 33,7 napos átlagot. Jelentős eltérések vannak az országok között: míg a német vállalkozások átlagosan 22 napos, addig a görögök 53 (belföldi vevők esetében 70) napos fizetési határidővel dolgoznak.
A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok évek óta nem változnak, a megkérdezett vállalkozások több mint a fele szerint belföldi vevőik likviditási problémákkal küzdenek, ezért kényszerűségből választják a késedelmes fizetést. A belföldi vevők késedelmes fizetésének okaként a források hiányát említők esetében Görögország 84 százalékos értékkel toronymagasan vezet, utána Olaszország következik 73 százalékkal, de figyelemre méltó a francia vállalkozók 59,2 százalékos értéke is. A sort a dánok zárják 14 százalékkal.
Pozitív fejlemény a jelentés készítői szerint, hogy kismértékben, de csökkent a behajthatatlan követelések értéke: 2013-ban az összes számlaérték 4,85 százalékát sohasem fizették ki, 2014-ben ez az arány már csak 1,7 százalék, a 2015-ben készült vizsgálat szerint pedig 1,2 százalék volt. Utóbbi probléma leginkább a görög vállalkozásokat érinti, ahol a számlaérték 3,3 százalékát sohasem fizetik ki, míg Ausztriában és Németországban 0,7 százalék ez az arány.
A kutatásból kiderül: a megkérdezett vállalkozások költségeik kordában tartását látják a legnagyobb kihívásnak és csak ezután következik a kereslet csökkenése.
A kutatás 13 nyugat-európai ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc) több mint 2700 vállalkozásának válaszait dolgozta fel.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!