Ez azonban csak az első lépés volt az erős és dinamikus gazdaság kiépítése felé. James Roaf, az IMF szerbiai delegációjának vezetője szerint a programot a vártnál sikeresebben tudták lezárni, számos makrogazdasági célt is túlteljesítettek.

"Szerbiának sikerült kimásznia a gödörből", és több éves stagnálás után újra növekedést tudott elérni a befektetések és a foglalkoztatás terén. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben Szerbia komoly gazdasági gondokkal küzdött, 2017-ben viszont már költségvetési többlettel tudott számolni, visszatért a gazdasági bizalom, és egyre több a hazai és a külföldi befektető.

Szerbia 2014 végén írta alá a Nemzetközi Valutaalappal az 1,2 milliárd eurós, hároméves készenléti hitelről szóló megállapodást. Az IMF a megállapodás keretében egyebek mellett azt kérte Szerbiától, hogy csökkentse az államadósságot, amely most a bruttó hazai termék (GDP) 62,7 százalékát teszi ki, csökkentse az óriásira duzzadt állami adminisztrációt, és számolja fel a veszteséges állami vállalatokat.

Ana Brnabic kormányfő néhány hónapja bejelentette, hogy Belgrád várhatóan nem köt újabb megállapodást az IMF-fel a közeljövőben.