Az Eurasia Group nevű globális kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének makrogazdasági elemzői pénteken összeállított helyzetértékelésükben közölték: jelenlegi várakozásuk az, hogy ha a forint az euróhoz képest a következő két hétben 2 százalékkal vagy ehhez közeli mértékben még tovább gyengül, akkor az MNB valószínűsíthetően szóbeli intervenciót alkalmazna a piacok lehűtése végett.

Az Eurasia londoni szakértőinek véleménye szerint "politikailag" sem a magyar kormánynak, sem az MNB-nek "nincs baja" a gyengébb forinttal. A devizaalapú ingatlanhitelek aránya ugyanis alacsony, és az államadósság hozzávetőleg 70 százalékának finanszírozása a hazai piacról történik.

Jóllehet a gyenge forint nem jó a devizában fennálló államadósság-hányad szempontjából, azonban a magyar devizatartalék és az euróban beáramló EU-folyósítások enyhítik ezt a hatást.

A ház elemzői közölték: mindezek alapján jelenleg nem számolnak azonnali kamatpolitikai lépéssel az MNB részéről, kivéve akkor, ha a forint rövid idő alatt 5 százalékkal vagy ennél még nagyobb mértékben tovább gyengül, ugyanis egy ilyen mértékű gyors forintgyengülés esetén már érzékelhetőbbé válna az inflációs nyomás az import drágulása miatt.

A cég elemzőinek várakozása szerint azonban ha ez nem következik be, az MNB "puszta megfigyelőként" szemléli továbbra is a fejleményeket, mivel egy esetleges kamatemelés a forintgyengülés hatásainál többe kerülne a háztartásoknak.

Az Eurasia elemzői szerint ugyanakkor - jóllehet az MNB a következő 5-8 negyedéves távlaton belüli időszakra jelezte a jelenlegi enyhe monetáris politika módosulásának lehetőségét - a fokozatos jegybanki kamatemelések ennél valamivel hamarabb megkezdődhetnek, különösen akkor, ha a többi közép- és kelet-európai jegybank időközben kamatemelésbe kezd.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői ugyancsak pénteken összeállított helyzetértékelésükben közölték: a forint legutóbbi árfolyammozgásai megerősítették azt a várakozásukat, hogy az MNB az idén elkezdi az enyhítésre hajló monetáris politika visszafogását.

A cég a szélesebb londoni konszenzusnál jóval agresszívabb előrejelzést tart érvényben az MNB várható kamatpolitikájára. Pénteki prognózisában az idei év végére még a jelenlegivel azonos, 0,90 százalékos MNB-alapkamat szerepel, de a ház 2019 végére már 2,50 százalékos magyarországi jegybanki kamatszintet valószínűsít, és 2020-ra most első ízben ismertetett előrejelzésében 3,00 százalékig emelkedő jegybanki alapkamattal számol annak az évnek a végére.

A Capital Economics pénteki prognózisa az idén 2,8 százalékos, jövőre 3,8 százalékos - vagyis az MNB 3 százalékos központi célszintjénél jóval magasabb -, 2020-ra 3 százalékos éves átlagos inflációt jósol Magyarországon.

Más nagy londoni házak ugyanakkor azzal számolnak, hogy a forint az idei évet a jelenleginél erősebben zárja, ha az MNB rövid időn belül jelzi készségét a piacnak az enyhítő monetáris alapállás semlegesítésére.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni részlegének jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB már a közeljövőben semlegesre módosítja monetáris alapállását, mindenekelőtt a mennyiségi enyhítésnek megfelelő programok és a swap-aukciók felfüggesztésével.

"Ezt vagy követik kamatemelések, vagy nem, függően attól, hogy a jelenlegi globális (eladási) hullám meddig megy el, de ha az MNB megteszi ezt az első lépést, és feltételezve, hogy a feltörekvő piacokat övező befektetői hangulat nem romlik komoly mértékben, jó esélyt látunk arra, hogy a forint visszakonvergál a mi 325 forint/eurós célárfolyamunkra az év végéig" - fogalmazott e hétre szóló értékelésében Tatha Ghose, a Commerzbank európai feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni főközgazdásza.