TV műsor

Londoni elemzők: gyorsult, de valószínűleg tetőzött is a magyar gazdaság növekedési üteme a harmadik negyedévben

Gazdaság, 2017.11.13

Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-térség egészével összhangban gyorsult, de valószínűleg tetőzött is a magyar gazdaság növekedési üteme az idei harmadik negyedévben.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a keddi előzetes adatismertetés előtti prognózisukban közölték: a feltörekvő európai gazdaságokra kidolgozott növekedési előrejelző modelljük - Emerging Europe GDP Tracker - arra vall, hogy a térség hazai össztermékének éves összevetésű átlagos növekedési üteme a harmadik negyedévben 4,8 százalék volt az előző három hónapban mért 3,7 százalék után.

A ház szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok a szélesebb térségi átlaghoz hasonlóan 4,8 százalék körüli GDP-növekedést produkálhattak az idei év harmadik negyedében a második negyedben mért 4,5 százalék helyett.

A Capital Economics londoni elemzői azzal számolnak, hogy a magyar gazdaság éves összevetésű növekedése 4 százalékra gyorsult a harmadik negyedévben az előző negyedévi 3,2 százalékról. A cég szerint ez - szezonális kiigazítással - 0,8 százalékos növekedésnek felelne meg negyedéves összehasonlításban.

A ház közgazdászai szerint a magyar gazdaság növekedésének fő hajtóerői közé tartozik a bérkiáramlás folytatódó gyors növekedése és a hitelkihelyezés élénkülése.

Mindemellett az építőipar teljesítménye majdnem 30 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz mérve.

A Capital Economics távlati előrejelzése szerint ugyanakkor a magyar gazdaság növekedési üteme jövőre 2,5 százalékra, 2019-ben 2 százalékra mérséklődik.

A ház közgazdászai is elismerték, hogy 2018-ra és 2019-re adott magyarországi növekedési prognózisuk a londoni konszenzusos előrejelzési sáv alsó szélén van. Hangsúlyozták azonban, hogy megítélésük szerint még ezek az ütemek is meghaladnák a magyar gazdaság növekedési potenciálját.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az idei évre mérsékeltebb lendületet várnak, de jóval derűlátóbban ítélik meg a jövő évi magyar növekedési kilátásokat.

A ház a keddi előzetes GDP-becslés előtti prognózisában közölte: a harmadik negyedévre 3,6 százalékos éves szintű növekedést valószínűsít Magyarországon. Megerősítette ugyanakkor nemrégiben jelentősen javított előrejelzését, amely szerint a magyar GDP-érték az idei év egészében 3,8 százalékkal, 2018-ban 3,3 százalékkal bővül a cég által korábban valószínűsített 2,9, illetve 2,8 százalék helyett.

A felülvizsgálatot a Morgan Stanley elemzői elsősorban az ösztönző monetáris és költségvetési háttérrel, a javuló euróövezeti kilátásokkal, az EU-források gyorsuló lehívásával és a jelentős, eddig elfojtott fogyasztási potenciállal indokolták.

Ők is hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az általuk várt idei és jövő évi növekedési ütem egyértelműen meghaladja a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját, amely becslésük szerint 2 százalék körüli szinten lehet.

Ebben a helyzetben a Morgan Stanley londoni elemzői szerint nem maradt sok kapacitástöbblet a magyar gazdaságban, és ezért a ház felfelé ható inflációs kockázatokat lát.

Londonban ismertetett átfogó őszi helyzetértékelésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a magyar gazdaságban az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos növekedést jósolt. A pénzintézet 0,8, illetve 0,4 százalékponttal javította a magyar hazai össztermék idei és jövő évi növekedési ütemére adott becslését előző, tavaszi előrejelzéséhez képest.

Az EBRD szerint a magyar gazdaság növekedési üteme elsősorban az állami beruházások erőteljes fellendülésének és a magánszektor robusztus fogyasztásának hatására gyorsul.

A bank hangsúlyozta, hogy a beruházások 24 százalékkal emelkedtek éves összevetésben az idei első fél évben, és ennek hajtóereje az EU-folyósítások gyorsítása, valamint - az előző hét évben mért folyamatos visszaesés után - a hitelkihelyezések újbóli növekedése volt.

Az EBRD szerint e két tényező rövid távon továbbra is elősegíti a magyar gazdaság növekedését, és ehhez járulnak még a várható bérnövekedések, amelyekről az állami vállalatoknál és az autógyáraknál született megállapodások intézkednek. Emellett a minimálbér emelése és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése is a növekedés hajtóerői között lesz.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!