A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői nemrégiben tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.

Tárgyalásaikról összeállított, kedden Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: jóllehet budapesti partnereik többségének véleménye szerint az MNB monetáris politikája "végletesen enyhe", alig volt azonban olyan tárgyalópartnerük, aki a magyar gazdaság túlfűtötté válásától tartott volna, vagy attól, hogy az infláció "elszállna", és azzal kapcsolatban sem mutatkozott aggodalom, hogy a forint esetleg sérülékennyé válhat az alacsony kamatok miatt.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint a magyar gazdaság külső fizetési egyenlegének többlete "egyszerűen túl erőteljes" ahhoz, hogy ez utóbbi bekövetkezzék, és ez az MNB-nek is bizonyos fokú mozgásteret ad.

A ház beszámolója szerint még a leginkább szkeptikus megfigyelők sem tűntek nyugtalannak amiatt, hogy az MNB monetáris alapállása alapvető egyensúlyi problémákat okozhat a magyar gazdaságban.

A Morgan Stanley kiemelte, hogy befektetési ügyfelei gyakran kérdezik: van-e természetes határa annak, hogy az MNB milyen mértékben törekedhet a hozamgörbe meredekségének enyhítésére. A ház elemzőinek értékelése erre a kérdésre az, hogy ameddig az MNB rá tudja venni a bankokat kötvényvásárlásra a megfelelő ösztönzőkkel, például a jegybanki kamatcsere-tranzakciókkal (IRS), addig "minél laposabb (a görbe), annál jobb".

A Morgan Stanley elemzői szerint a magyar jegybank alapállása a 2018-as választások után válhat a jelenleginél kevésbé enyhévé, és akkor is csak abban az esetben, ha az MNB elégségesnek találja a rögzített kamaton refinanszírozott hitelek értékét.

A cég szerint nagyon valószínűtlen, hogy ez a közeljövőben bekövetkezzen, mivel az MNB kinyilvánított célja, hogy a rögzített kamatú ingatlanhitelek piaci aránya elérje a 80 százalékot, ám jelenleg az új ingatlanhitelek 70 százaléka, a már kint lévőknek pedig mindössze a 37 százaléka rögzített kamatú.

A Morgan Stanley londoni elemzői megjegyzik ugyanakkor, hogy a rögzített kamatú hitelek általában drágábbak - átlagosan 4,5-5 százalékos kamatozásúak -, mint a változó kamatú hitelek, amelyek kamatterhe tipikusan 3-3,5 százalék, és egyelőre "nem világos", hogy az MNB miként veszi rá a hitelfelvevőket a kamatemelésnek megfelelő váltás önkéntes vállalására.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor az erősödő infláció már belátható időn belül, minden egyéb megfontolástól függetlenül szigorításra készteti a magyar jegybankot.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének legutóbbi értékelése szerint az MNB jelenlegi enyhítési alapállása a halmozódó inflációs nyomás miatt végső soron nem lesz tartható. A ház azt valószínűsíti, hogy az MNB 2018 júniusa környékén lépésenként 0,50 százalékpontos kamatemelési ciklusba kezd.

A Capital Economics elemzőház központi forgatókönyve is az, hogy az MNB jövőre visszafordítja a pénzügypolitika irányát és szigorításba kezd. A cég alapeseti prognózisa szerint az MNB alapkamata 2018 végéig 1,50 százalékra növekszik a jelenlegi 0,90 százalékról.