Horváth Gyula kiemelte: a biztosítóknál - a bankokhoz hasonlóan - a gazdasági válságot követően egyre jobban szigorították a tőkekövetelményeket, hogy azok a jövőben is megbízhatóan tevékenykedjenek. A biztosítótársaságok tőkehelyzetére előírt úgynevezett Szolvencia I előírásokat a közelmúltban váltotta fel a Szolvencia II szabályozás, amely még inkább, több területen is szigorította működésüket.

A Szolvencia I alapvetően a tőkekövetelményeket írta elő a biztosítóknak, az új szabályozás ennél jóval összetettebb, és inkább a kockázatok kezelésére, lefedésére koncentrál, emellett előírásokat fogalmaz meg a menedzsmentre - mutatott rá a Mabisz szakértője.

Elmondta: május 19. fontos határidő volt a biztosítók számára, ekkor járt le ugyanis az Európai Biztosításfelügyelet, az EIOPA (European Insurance and Occupational Pension Authority) 2016-os évre, illetve 2017 első negyedévére vonatkozó Szolvencia II-es adatszolgáltatásának határideje.

Kiemelte: a hazai biztosítóknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 150 százalékos, úgynevezett szavatolótőke-ellátottsági elvárást határozott meg.

A Magyarországon tevékenykedő biztosítótársaságok szavatolótőke-ellátottsága lényegesen meghaladja a nemzetközileg, illetve az MNB által elvárt minimum szintet is, 2016-ban 222 százalék volt, ez a mérték nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít - hangsúlyozta Horváth Gyula.