A jegybank honlapján szerdán megjelent közlemény szerint Csávás Csaba és Csom-Bíró Gabriella írásukban azt vizsgálják, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a befektetési bankok által a feltörekvő és fejlődő országok esetében alkalmazott devizatartalék-megfelelési mutatók használata milyen mértékben feleltethető meg az elméleti irodalomban javasoltaknak.

Kicsák Gergely a kamatkiadások 2000 és 2015 közötti változását vizsgálja a tanulmányában. Számításai szerint az elmúlt években a kamatcsökkentések és a külső sérülékenységet mérséklő önfinanszírozási program is kedvezően hatottak a hazai állampapírpiaci folyamatokra, és a kamatkiadások jelentős csökkenésén keresztül az államháztartás egyenlegére.

Szenes Márk, Tomsics András és Kutasi Dávid a válság után előtérbe került kereskedelmi ingatlan-finanszírozásokkal foglalkozik. A szerzők az MNB által a magyarországi bankcsoportoknál folytatott felügyeleti vizsgálatok tapasztalatainak fényében mutatják be a felmerülő kockázatokat, azon belül a tőkekövetelmény számításával kapcsolatban a beazonosított kihívásokat.

Pandurics Anett és Szalai Péter tanulmányukban angol és német példán keresztül mutatják be a klímaváltozás biztosítási szektorra gyakorolt hatását.

Rechnitzer János, Hausmann Róbert és Tóth Tamás rámutatnak arra, hogy az autóipar a magyar nemzetgazdaságon belül kiemelkedően termelékeny, viszont a visegrádi országokkal vagy Németországgal és Ausztriával összevetve az iparági kkv-k és nagyvállalatok közötti produktivitásbeli különbség Magyarországon a legnagyobb.

Varga Bence tanulmányában a két világháború közötti időszak magyarországi pénzügyi felügyelési gyakorlatát vizsgálja, középpontba helyezve az 1929-1933-as gazdasági világválság időszakát, illetve az azt megelőzően alkalmazott és annak következményeként átalakult felügyelési gyakorlatot.