Az MNB legfrissebb negyedéves inflációs jelentését ismertetve kiemelte: rövid távon a következő hónapokban a pénzromlás üteme kismértékben lassul, de enyhén 3 százalék felett lesz. A csökkenést alapvetően az üzemanyagárak bázishatása okozza, de ezt tompítja a jövedéki adó szeptemberi emelése, illetve a feldolgozatlan élelmiszerek vártnál nagyobb drágulása.

Fennmarad a folyó fizetési mérleg többlete, és a külső finanszírozási képesség is magas marad - tette hozzá Balatoni András.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtatott az idei és jövő évi inflációs és GDP-előrejelzésén, az idén 2,8 százalékos inflációra és 4,4 százalékos gazdasági növekedésre számít. Jövőre az infláció 3,1 százalékra gyorsul, a GDP-bővülés 3,5 százalékra lassul, 2020-ra 3 százalékos inflációval és ugyancsak 3 százalékos növekedéssel számol az MNB a friss Inflációs jelentésében.

A jegybank által a napokban bejelentett fix kamatozású növekedési hitelprogram (nhp fix), valamint a BMW nagyberuházás az MNB várakozása szerint azt eredményezi, hogy a növekedés fennmarad 2020-ig a vállalati beruházásoknál, ami a versenyképességet és a hosszú távú növekedést egyaránt erősíti.

Balatoni András kifejtette: a jegybank szakértői az idén a 2017. évinél magasabb ütemű, majd 2019-től fokozatosan lassuló növekedést várnak. 2020-ban a már folyamatban lévő és az újonnan bejelentett nagy nagyberuházások is élénkítik a magyar gazdaság teljesítményét.

Elmondta: 2020-ban a BMW-gyár beruházása már 0,1 százalékponttal, a kedden meghirdetett nhp fix program 0,2 százalékponttal emeli a GDP-t. Az új autóipari kapacitás, ha megvalósul a teljes beruházás, összességében 0,5 százalékponttal emeli majd meg a bruttó hazai terméket.

Jelezte: a bejelentett nhp fix konstrukció keretösszege 1000 milliárd forint, a konstrukció az MNB szakértői szerint nagyobb részben a vállalati hitelek egészségesebb összetételére hat majd. Az nhp fix és a banki tervek együttes hatása alapján a jegybank elemzői középtávon élénkebb vállalati hitelezésre számítanak - mondta a jegybank igazgatója.

Rámutatott: idén az export hozzájárulása szerényebb lett a növekedéshez a korábban vártnál gyengébb külső kereslet miatt, a külső környezet a teljes előrejelzési horizonton, 2020-ig kevésbé támogathatja a növekedést, mint ahogy a korábbi inflációs jelentés alapján prognosztizálták.

A szeptemberi előrejelzés szerint az export idén 6,9 százalékkal, jövőre 7,2 százalékkal, 2020-ban 6,5 százalékkal nő majd, miközben az import 2018-ban 9,2 százalékkal, 2019-ben 7,9 százalékkal, 2020-ban 5,7 százalékkal bővül.

A fogyasztás idén és jövőre is kedvezően járul hozzá a növekedéshez. Idén a háztartások fogyasztása 4,9 százalékkal bővül, 2019-ben 3,2 százalékkal, 2020-ban 3,1 százalékkal nő majd, a bruttó átlagkereset idén 10,5 százalékkal, 2019-ben 7,9 százalékkal, 2020-ban már ennél kevésbé, 6,8 százalékkal emelkedik a friss prognózis alapján.

Balatoni András jelezte: az előrejelzési horizonton, 2020 végéig a beruházási ráta végig 25 százalék körül alakul majd, viszont várható a lakáspiaci ciklus megtorpanása.

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója kérdésre elmondta: előrejelzésükben idén összesen 1000 milliárd forint uniós forrás beáramlására számítanak.