Az MNB növekedési jelentésének bemutatásakor elmondta, napjainkban a kkv-k mindössze 5 százaléka exportál, főleg árut.

Ezzel párhuzamosan gondnak nevezte, hogy a nagyvállalatokhoz képest a kkv-k exportpiacra lépése jóval időigényesebb folyamat. Az igazgató jelezte: az exportpiacra lépés után a kkv-k termelékenysége, beruházása és létszáma gyorsabban nő, ezért is kívánatos, hogy a kis- és közepes cégek is egyre nagyobb számban a kivitel növelését helyezzék előtérbe.

Balatoni András szerint a kkv-k exportpiacra lépésének, valamint termelékenységük fejlesztésének segítségével csökkenthető a magyar gazdaság dualitása, vagyis a magyarországi multinacionális cégek és a belföldi kis- és középvállalkozások teljesítménye, termelékenysége, piaci fellépése közötti különbség.

Rámutatott: a kkv-k termelékenysége harmada a nagyvállalatok hasonló mutatójának, ami még régiós szinten is nagymértékű eltérés.

Kiemelte: a külkereskedelemben résztvevő vállalatok sokkal innovatívabbak és a termelékenységük is magasabb. Minél kisebb egy cég, annál több idő szükséges ahhoz, hogy az exportpiacra lépjen, gyakran akár négy évbe is beletelik a kijutás.

A jegybank igazgatója kifejtette: a kkv-k nem a magas tudásintenzitású ágazatokban exportálnak, inkább a feldolgozói külkereskedelem a jellemző.

Jelezte: a jegybanki elemzők a tanulmányban nemzetgazdasági szinten vizsgálták a vállalatok bérekre fordított kiadásainak arányát, az úgynevezett bérhányadot. Balatoni András kiemelte, akik relatív alacsony vagy relatív magas bért kaptak a 70-es években, azoknak a foglalkoztatottsági rátája nőtt, míg a közepes bérezésű, az úgynevezett tipikus "kékgalléros" szakmákban csökkenést lehetett megfigyel 2005-re az Egyesült Államokban, ami a bérekre is hasonlóan hatott.

Az Egyesült Államokban a személyi szolgáltatást nyújtó szakmák bére jelentősen nőtt, amit a magas képzettséget jutalmazó növekvő jövedelem húzott felfelé - magyarázta az elemző, hozzátéve, Magyarországon hasonlóan alakulnak a foglalkoztatottsági jelzőszámok, a bérek terén viszont egyfajta felzárkózás figyelhető meg. Ez többek között a felsőoktatás folyamataira vezethető vissza - mondta az MNB igazgatója.

Balatoni András felhívta a figyelmet arra: a jövőben a robotizáció jelentős szerepet játszik majd a gazdaságokban, ennek a folyamatnak az adminisztráció, a jog és a feldolgozóipar is áldozatává válhat. Az oktatásban olyan képességek fejlesztését kell előnyben részesíteni, mint a komplex problémamegoldó képesség, a kritikus gondolkodás és a kreativitás - hangsúlyozta.

Balatoni András kifejtette: a robotizáció előtérbe kerülése miatt a járműipar trendforduló előtt áll, 2020-ra az elektromos autók ára várhatóan egy átlagos személygépkocsi ára közelében lesz az Egyesült Államokban, 2022-re pedig egy alsó kategóriás kocsi árának felelnek majd meg. Magyarországon is érdemes ezt szem előtt tartani, mert az ipar teljesítményében jelentős hányadot képvisel a járműgyártás - mutatott rá a jegybank igazgatója.