A magas nyomású gazdaság koncepciójának lényege, hogy a kialakult munkaerőpiaci helyzetre magasabb bérekkel, több és jelentősebb beruházással, informatikai fejlesztéssel, új technológiákkal válaszolnak a vállalatok, ami javítja a cégek termelékenységet.
Kiemelte, hogy az MNB programjainak köszönhetően fordulat mutatkozik a kis- és középvállalkozások beruházási rátájában, és a méretgazdaságosság előnyeinek kiaknázásában továbbra is növekedési tartalék rejlik.
Az MNB pénteken hozta nyilvánosságra a Növekedési jelentését, melyben a jegybank szakértői felvázolják a gazdasági növekedés aktuális kérdéseit. A jegybanki elemzők szerint a beruházások üteme Magyarországon a válság után erőteljesen visszaesett, de az MNB hitelprogramjainak köszönhetően 2013-tól élénkültek a beruházások.
Balatoni András elmondta: a gazdaságpolitikának a 2008-as válság után új jelenségekkel kell szembenéznie. Ehhez próbál alkalmazkodni a jegybank és a fiskális politika, hogy egészséges legyen a gazdasági növekedés - jelezte.
Kitért arra, hogy a fejlett országokban a növekedési trend a válság után máig sem tért vissza a korábbi szintre, tehát tartós jelenségről van szó. A recesszió hatása erősebb, mint a korábbiakban, amire a gazdaságpolitika úgy tud reagálni, hogy felértékelődik az anticiklikus monetáris és fiskális politika szerepe.
Balatoni András szólt arról, hogy a vállalati problémák abban mutatkoznak meg, hogy a kisebb vállalatok nem tudnak elég jól növekedni, így a mikrovállalkozásból nehezen lesz kisvállalkozás, a kisvállalkozás pedig nehezen lép át a középvállalati kategóriába, emiatt nem nő eléggé a termelékenység, hisz a cégek csak bizonyos méret elérésekor lesznek hatékonyabbak, termelékenyebbek.
Gond az is, hogy a mikrovállalkozásoknak kezdetben magas a beruházási rátájuk de utána keveset ruháznak be. Ha viszont nem tudnak megfelelően nőni, és az eggyel nagyobb vállalati kategóriába kerülni, akkor egy idő után beköszönt a se beruházás, se növekedés időszaka, emiatt fontos, hogy a gazdaságpolitika ezeket a vállalkozásokat kedvező feltételű hitelekhez, illetve európai uniós forrásokhoz juttassa - elemezte a helyzetet.
Balatoni András rámutatott: egyre inkább elvárás lesz az is, hogy ne az olcsó munkaerőre épülő gazdasági szektorok bővüljenek, hanem a magasabb hozzáadott értéket előállító, humán tőkét igénylő szektorok kerüljenek előtérbe. Ezért fontos a jelentős béremelés, mivel Magyarországon igen magas az "agyelszívás", vagyis az a jelenség, hogy a magas képzettségű munkaerő külföldre áramlik. A folyamatot szeretné a gazdaságpolitika mérsékelni, sőt visszafordítani, emiatt a jelentős béremelések egyre fontosabb szemponttá válnak a képzett munkaerő itthon tartásában - mutatott rá a jegybank igazgatója.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!