Az ügyvezető igazgató szerint a fellendülésből eredő pénzügyi rendszerkockázatok szintje továbbra is alacsony a magyar bankrendszerben.

Szombati Anikó kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank úgy értékeli, hogy a lakossági piacon dinamikusan növekvő hitelkiáramlást folyamatosan figyelni, monitorozni kell. Az MNB az idei vállalati hitelezési fordulat után jövőre a lakossági hitelezésben is fordulatot vár, amelynek volumene már elérte a 2005-ös szintet, ezzel együtt az MNB szerint el kell kerülni a 2006-2008-as években felfutó hitelnyújtás során tapasztalt hibákat.

Az MNB úgy látja, hogy országos szinten a hazai lakások még nem túlértékeltek, viszont a nagyobb városokban tapasztalt - és kiemelten a budapesti - árak dinamikus emelkedése miatt a lakáspiac alakulását érdemes folyamatosan nyomon követni.

Utalt arra, hogy a banki hitelezésben az adósságfék-szabályok alkalmazása alapján érzékelhető, hogy a folyósított kölcsönök zömét a hitelfedezeti mutató (HFM) felső értékeinél - 70-80 százalék közötti HFM-szinten - nyújtják a fogyasztóknak, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) mutató alkalmazása ugyanakkor kedvező, miután a folyósított hitelek többségét 20-30 százalékos JTM mutató mellett adják az ügyfeleknek.

Az adósságfék küszöbértékek közelében folyósított lakáscélú jelzáloghitelek állománya az elmúlt két évben nem bővült jelentősen, a kockázatok a hitelkiáramlással együtt emelkednek - fűzte hozzá.

Az ügyvezető igazgató kiemelte: a jegybank amellett érvel, hogy az új folyósításokon belül a változó kamatozású hitelek aránya 45 százalék alatt maradjon.

Szombati Anikó jelezte: a jelzáloglevél-megfelelési mutató 15 százalékos szintjét a bankok idén szeptemberre teljes egészében teljesítették, ám az MNB azon döntése, amely szerint a JMM minimum jövőre 15 százalékról 20 százalékra emelkedik, még legalább 150 milliárd forint összegű új jelzáloglevél kibocsátását teszi szükségessé.