OGY - Gazdasági bizottság - A PM szerint megalapozott a jövő évi büdzsé makropályája
Gazdaság, 2018.07.03
Az elmúlt években a kormányzati prognózisok megalapozottnak bizonyultak, ebből kiindulva a jövő évi költségvetés tervezetének fő számait nem szükséges módosítani sem az infláció alakulása, sem a várható növekedés miatt - mondta Adorján Richárd, a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén kedden, ahol a törvényjavaslatról részletes vitát folytattak a képviselők, továbbá a beérkezett módosítókról szavaztak.
Adorján Richárd úgy ítélte meg, hogy sem a jövő évre várt 2,7 százalékos inflációs előrejelzésén, sem a 4,1 százalékos GDP-bővülési prognózison nem kell változtatni.
A Pénzügyminisztérium nevében a helyettes államtitkár a költségvetéshez beérkezett módosítók közül egyet sem támogatott.
Összesen 51 módosító javaslatot nyújtottak be az ellenzéki képviselők, amelyek közül a gazdasági bizottság sem támogatott egyet sem.
A forintárfolyamról Adorján Richárd úgy fogalmazott, hogy az árfolyam gyengülésének nincs jelentős hatása a költségvetésre.
A helyettes államtitkár megjegyezte: a kormány több intézkedést tett az ország sérülékenységének csökkentésére, a devizaadósság arányát például a kormányváltás idején fennálló 50 százalékról 20 százalékra csökkentette mára.
Witzmann Mihály (Fidesz), a gazdasági bizottság alelnöke elmondta, a kormány az elmúlt években olyan gazdaságpolitikát folytatott, amelynek révén a bérek folyamatosan nőttek, a foglalkoztatás emelkedett és a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent. A jövő évi költségvetés szerinte ennek a tendenciának a folytatását alapozza meg.
Magyarország az Európai Unió egyik leggyorsabban bővülő gazdaságát mondhatja magáénak - emelte ki a kormánypárti képviselő.
Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés nagyjából 4000 milliárd forint fejlesztésről és beruházásról rendelkezik, amelyből 2600 milliárd forint nemzeti forrás. Miután a fejlesztési források mindössze harmada európai uniós pénz, túlzónak nevezte azokat az állításokat, miszerint a magyar növekedés külső erőforrásoktól függ.
Tóth Csaba (MSZP) bizottsági alelnök szerint megkérdőjelezhető a jövő évi költségvetés megalapozottsága, mivel azt 311 forintos euróárfolyammal tervezték, most pedig 330 forint az euró. Úgy vélte, zárszámadás nélkül nem lehet reálisan megtervezni a 2019-es számokat. Kifejtette, a Költségvetési Tanács szerint is számos kockázatot hordoz a következő év makrogazdasági pályája. Kifogásolta, hogy az oktatásra fordított keret emelkedése még az infláció mértékét sem éri el.
A bizottság MSZP-s tagjai nem támogatják a jogszabály-tervezetet - mondta Tóth Csaba.
Volner János (Jobbik) a fenntarthatatlan célok költségvetésének nevezte a törvényjavaslatot. Rámutatott, nincs válasz a költségvetésben a romló magyarországi demográfiai folyamatokra, arra, hogyan lehetne itthon tartani az országból kivándorló fiatal szakembereket. Jelezte, ha az uniós támogatások elmaradnának, az ország gazdasága recesszióba fordulna.
Mellár Tamás (Párbeszéd), a bizottság alelnöke kiemelte: a jövő évi büdzsét 4 százalék körüli növekedés alapján állították össze, a magyar gazdaság potenciális növekedése azonban mindössze 2 százalék körül van. Szerinte nem biztosított az, hogy hosszú távon a hiány mértéke fenntartható legyen. A költségvetés-tervezet nem tartalmaz koncepciót továbbá arra vonatkozóan sem, hogy a kis- és középvállalati szektort hogyan lehetne segíteni. Úgy vélte, az országban mutatkozó jelentős munkaerőhiányra nem mutat be megoldást a büdzsé.
Mellár Tamás elmondta, a gazdasági bizottság ellenzéki képviselői azt javasolják, hogy a testület hallgassa meg Matolcsy György jegybankelnököt a forint árfolyamának alakulásával és a kamatpolitikával kapcsolatban.
A Pénzügyminisztérium nevében a helyettes államtitkár a költségvetéshez beérkezett módosítók közül egyet sem támogatott.
Összesen 51 módosító javaslatot nyújtottak be az ellenzéki képviselők, amelyek közül a gazdasági bizottság sem támogatott egyet sem.
A forintárfolyamról Adorján Richárd úgy fogalmazott, hogy az árfolyam gyengülésének nincs jelentős hatása a költségvetésre.
A helyettes államtitkár megjegyezte: a kormány több intézkedést tett az ország sérülékenységének csökkentésére, a devizaadósság arányát például a kormányváltás idején fennálló 50 százalékról 20 százalékra csökkentette mára.
Witzmann Mihály (Fidesz), a gazdasági bizottság alelnöke elmondta, a kormány az elmúlt években olyan gazdaságpolitikát folytatott, amelynek révén a bérek folyamatosan nőttek, a foglalkoztatás emelkedett és a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent. A jövő évi költségvetés szerinte ennek a tendenciának a folytatását alapozza meg.
Magyarország az Európai Unió egyik leggyorsabban bővülő gazdaságát mondhatja magáénak - emelte ki a kormánypárti képviselő.
Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés nagyjából 4000 milliárd forint fejlesztésről és beruházásról rendelkezik, amelyből 2600 milliárd forint nemzeti forrás. Miután a fejlesztési források mindössze harmada európai uniós pénz, túlzónak nevezte azokat az állításokat, miszerint a magyar növekedés külső erőforrásoktól függ.
Tóth Csaba (MSZP) bizottsági alelnök szerint megkérdőjelezhető a jövő évi költségvetés megalapozottsága, mivel azt 311 forintos euróárfolyammal tervezték, most pedig 330 forint az euró. Úgy vélte, zárszámadás nélkül nem lehet reálisan megtervezni a 2019-es számokat. Kifejtette, a Költségvetési Tanács szerint is számos kockázatot hordoz a következő év makrogazdasági pályája. Kifogásolta, hogy az oktatásra fordított keret emelkedése még az infláció mértékét sem éri el.
A bizottság MSZP-s tagjai nem támogatják a jogszabály-tervezetet - mondta Tóth Csaba.
Volner János (Jobbik) a fenntarthatatlan célok költségvetésének nevezte a törvényjavaslatot. Rámutatott, nincs válasz a költségvetésben a romló magyarországi demográfiai folyamatokra, arra, hogyan lehetne itthon tartani az országból kivándorló fiatal szakembereket. Jelezte, ha az uniós támogatások elmaradnának, az ország gazdasága recesszióba fordulna.
Mellár Tamás (Párbeszéd), a bizottság alelnöke kiemelte: a jövő évi büdzsét 4 százalék körüli növekedés alapján állították össze, a magyar gazdaság potenciális növekedése azonban mindössze 2 százalék körül van. Szerinte nem biztosított az, hogy hosszú távon a hiány mértéke fenntartható legyen. A költségvetés-tervezet nem tartalmaz koncepciót továbbá arra vonatkozóan sem, hogy a kis- és középvállalati szektort hogyan lehetne segíteni. Úgy vélte, az országban mutatkozó jelentős munkaerőhiányra nem mutat be megoldást a büdzsé.
Mellár Tamás elmondta, a gazdasági bizottság ellenzéki képviselői azt javasolják, hogy a testület hallgassa meg Matolcsy György jegybankelnököt a forint árfolyamának alakulásával és a kamatpolitikával kapcsolatban.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!