A portál cikke idézi a GVH-tanulmányát, miszerint a terméket azok vették igénybe, akik amúgy is képesek voltak megtakarítani, és más formában is tarthatták volna pénzüket. A lakás-takarékpénztári rendszer igénybevételét jellemzően a lakás felújításának igénye motiválta, csak másodsorban jelent meg a lakásvásárlás.

A GVH megállapította, hogy a piac fejlődése során (például az új belépők szempontjából) kulcsfontosságú az állami támogatások fenntarthatósága, ezért a szervezet érdemesnek tartotta meggondolni az állami támogatás mértékének csökkentését. Az ágazati vizsgálat eredményei alapján a GVH indokoltnak tartotta a lakás-takarékpénztárra vonatkozó jogszabályi környezet pontosítását, fejlesztését is.

Mint írták, az elemzésből kiderült: a konstrukció csak korlátozott mértékben érte el azt a célt, hogy alacsony betéti kamatokra építve alacsony kamatok mellett biztosítson lakáscélú hitelt. A GVH szerint a magas állami támogatás következtében az alacsony kamatú befektetés is vonzó hozamot jelent a megtakarítóknak, ezért a magas kamatkörnyezet jelentős többletnyereséget eredményezett a pénztáraknak - írta az Origo. Az akkor még csak két lakás-takarékpénztár rendkívül hasonló termékkínálattal és árazási stratégiával meglehetősen magas nyereséget ért el - tették hozzá. A lakás-takarékpénztárak működésük során jellemzően alacsony kamatszintű termékeket kínáltak, ami a pénztárak szempontjából az akkori piaci helyzetben (2011-ben a jegybanki alapkamat 6-7 százalék között ingadozott) optimális stratégia volt, a fogyasztóknak viszont korántsem volt a legelőnyösebb.

Az olyan ügyfelek számára, akik csak lakáscélú megtakarításokat kívántak képezni, nem feltétlenül a lakás-takarékpénztár a megfelelő állami támogatási forma a GVH 2011-es tanulmánya szerint. A szervezet szerint az állami támogatás rendszerével kapcsolatban érdemes lett volna megfontolni azt a megoldást, hogy közvetlen támogatás helyett azt adókedvezmény formájában lehessen érvényesíteni.

Mint írták, a szabályozás indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja a lakás-takarékpénztárakat a kereskedelmi bankokkal szemben - értékelte az akkori helyzetet a GVH. A nyilvános piaci adatok alapján a lakás-takarékpénztárak jövedelmezőségi mutatói jóval meghaladják a bankszektor átlagát - olvasható a cikkben.

"Általánosságban a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatásával szembeni fő kritika, hogy nem elég hatásos támogatási formáról van szó, mivel számos jel arra utal, hogy a megtakarítások és lakáscélú beruházások nagy része valószínűleg a lakás-takarékpénztári rendszer nélkül is megvalósult volna" - idézte az Origo a GVH-tanulmányt.