Paksi bővítés - Zöld szervezetek bíróságon támadták meg Paks II környezetvédelmi engedélyét
Gazdaság, 2017.05.24
Zöld szervezetek (a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub) bíróságon támadták meg Paks II környezetvédelmi engedélyét, amely 2017 márciusában emelkedett jogerőre, mert úgy vélik, hogy az atomerőmű a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti. Ráadásul az engedély számos kérdést nem tisztáz megfelelően, így a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát sem - olvasható a szervezetek közös közleményében, amit szerdán juttattak el az MTI-nek.
A Greenpeace Magyarország az MTI-vel közölte, hogy a szervezetek múlt héten pénteken nyújtották be az erről szóló keresetet Szekszárdon a közigazgatási és munkaügyi bíróságra.
A zöld szervezetek azt várják az igazságszolgáltatástól, hogy helyezze hatályon kívül Paks II környezetvédelmi engedélyét.
A keresetben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub 16 pontban sorolta fel az engedéllyel összefüggő aggályait, amelyek közül a legsúlyosabbnak tartják, hogy az engedély rendezetlenül hagyja a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát és a leszerelés kérdéseit.
A zöld szervezetek szerint a környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló hatástanulmány súlyosan hiányos, mert a dokumentumban nincs bizonyítva, hogy elegendő hely lesz-e Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére, valamint teljesen megoldatlan a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása és végleges elhelyezése is.
A tisztázatlan kérdések közül kiemelték még, hogy a hatástanulmány nem vizsgálja kielégítő módon Paks II építésének és üzemeltetésének környezeti hatásait.
A tervezett építési és üzemidőt a több mint másfél évig tartó eljárás utolsó két hónapjában módosították, és a módosítást követően már nem készültek megfelelően alapos vizsgálatok. Paks I és Paks II együttes üzemelési ideje például az eredeti három évről időközben hét évre változott, ezt azonban már nem vizsgálták részletesen pedig a módosítás jelentős változásokat okozhat többek között a Duna élővilágában - tették hozzá.
Arra is rámutattak, hogy a hatástanulmány a blokkok együttes építéséből fakadó plusz környezeti terhelésre és a Paks I-re hatással lévő talajvízszint-csökkenésre se tér ki érdemben.
A közleményben felidézték: a tervezett új paksi atomerőmű környezeti engedélyezési eljárása 2014 decembere óta zajlik, amelyben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub a kezdetek óta ügyfélként vesz részt. A környezetvédelmi szervezetek több ponton hiányosnak és homályosnak találták az MVM Paks II. Zrt. által készített és benyújtott hatásvizsgálati dokumentumokat, ezért a hatásvizsgálat alapján a Baranya Megyei Kormányhivatal által 2016. szeptember 29-én kiadott környezetvédelmi engedélyt 2016 októberében megfellebbezték. A másodfokú hatóság azonban ennek nem adott helyt, így Paks II környezetvédelmi engedélye 2017 márciusában jogerőre emelkedett.
A zöld szervezetek azt várják az igazságszolgáltatástól, hogy helyezze hatályon kívül Paks II környezetvédelmi engedélyét.
A keresetben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub 16 pontban sorolta fel az engedéllyel összefüggő aggályait, amelyek közül a legsúlyosabbnak tartják, hogy az engedély rendezetlenül hagyja a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát és a leszerelés kérdéseit.
A zöld szervezetek szerint a környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló hatástanulmány súlyosan hiányos, mert a dokumentumban nincs bizonyítva, hogy elegendő hely lesz-e Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére, valamint teljesen megoldatlan a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása és végleges elhelyezése is.
A tisztázatlan kérdések közül kiemelték még, hogy a hatástanulmány nem vizsgálja kielégítő módon Paks II építésének és üzemeltetésének környezeti hatásait.
A tervezett építési és üzemidőt a több mint másfél évig tartó eljárás utolsó két hónapjában módosították, és a módosítást követően már nem készültek megfelelően alapos vizsgálatok. Paks I és Paks II együttes üzemelési ideje például az eredeti három évről időközben hét évre változott, ezt azonban már nem vizsgálták részletesen pedig a módosítás jelentős változásokat okozhat többek között a Duna élővilágában - tették hozzá.
Arra is rámutattak, hogy a hatástanulmány a blokkok együttes építéséből fakadó plusz környezeti terhelésre és a Paks I-re hatással lévő talajvízszint-csökkenésre se tér ki érdemben.
A közleményben felidézték: a tervezett új paksi atomerőmű környezeti engedélyezési eljárása 2014 decembere óta zajlik, amelyben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub a kezdetek óta ügyfélként vesz részt. A környezetvédelmi szervezetek több ponton hiányosnak és homályosnak találták az MVM Paks II. Zrt. által készített és benyújtott hatásvizsgálati dokumentumokat, ezért a hatásvizsgálat alapján a Baranya Megyei Kormányhivatal által 2016. szeptember 29-én kiadott környezetvédelmi engedélyt 2016 októberében megfellebbezték. A másodfokú hatóság azonban ennek nem adott helyt, így Paks II környezetvédelmi engedélye 2017 márciusában jogerőre emelkedett.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!