Hozzátette, bárhogy változik a magyar gazdaság helyzete, az Alkotmánybíróság a saját eszközeivel mindig igyekszik megvédeni azokat jogállami és alapjogi értékeket, amelyek a gazdaságot stabillá teszik.

Sulyok Tamás elmondta: a HBLF és az Alkotmánybíróság között több hasonlóság van, mindkettő számára különös értéket képvisel a jogállam és fejlődése, a jogi szabályozás kiszámíthatósága, a jogbiztonság védelme, és az alapjogok, közöttük a tulajdonhoz való jog.

Sulyok Tamás beszédében rámutatott: sokan Kolumbusz Kristófot tartják a világtörténelem egyik legnagyobb üzletemberének, pedig amikor elindult, nem tudta hova tart, amikor odaért, nem tudta hol van, és amikor visszatért, azt sem tudta mit vitt végbe, és mindezt ráadásul hitelből finanszírozta.

Ezzel szemben véleménye szerint a HBLF olyan üzletembereket tömörít, akik Kolumbusz Kristóffal ellentétben pontosan tudják, hogy hová tartanak, és látják, ha elérték a célt, és tudják, felelősséggel tartoznak azért a társadalomért, amelyben működnek.

Stumpf István alkotmánybíró elmondta, az AB profilja átalakul, az ügyek legalább háromnegyedét a bíróságok és az AB közötti viták, alkotmányjogi panaszok teszik ki a korábbiakkal szemben, amikor túlnyomórészt az AB és a végrehajtói-törvényhozói hatalom között voltak viták az utólagos normakontroll miatt. Az alkotmányjogi panaszokat bírói kezdeményezésre, vagy már meghozott bírói ítéleteket megtámadva nyújtják be.

Úgy vélte, az állam szerepe átalakult a 2008-as válság óta, erős, aktív, limitált, alkotmányosan korlátozott, intelligens államra van szükség a piacgazdaságban.

Közölte, az egyik legsúlyosabb vita, hogy az uniós intézmények milyen szabályokat hozhatnak a nemzetállamokra nézve, az uniós szerződésben miről mondott le a tagállam a szerződés megkötésekor, és miről nem. A középpontban most a kvótavita áll - közölte. Kifejtette, az Európai Bíróság szerint Magyarországnak nincs igaza eljárásjogi szempontból, ezzel szemben az AB a kvóta egyes határozatában megállapította, van kompetenciája Magyarországnak annak a kimondásában, hogy ezekben a konfliktusokban állást foglalhat-e az Alkotmánybíróság. Véleménye szerint a testület előtt álló legfontosabb döntés a kvóta-kettes döntés, azt kell megvizsgálniuk, hogy az alkotmányos identitás alapján végre kell-e hajtaniuk a magyar közigazgatási szerveknek az uniós szerv döntését - jelezte.

Martonyi János korábbi külügyminiszter szerint a kétszintű Európa halálos veszélyt jelent az európai integrációra. Kérdésesnek nevezte, hogy milyen szempontok alapján építenének ki a két szintet, illetve ki tartozik az élcsapatba. Hozzátette, a többsebességes Európa már létezik, amire a Schengeni-rendszert említette példaként. Közölte: a nemzetek feletti vagy nemzetek Európájával ért egyet, a "kemény mag" létrehozása szétszedheti a rendszert.