Tóth Tamás, a RaktárAD projekt keretében nemrég elkészült, főleg kkv-knak épített ipari park egyik csarnokában tartott sajtótájékoztatón összefoglalta, hogy mely tényezők miatt települ a bővülő kkv szektor Budapestről az agglomerációba.

A rektorhelyettes elmondta, hogy az alacsony kamatok és az ipari parkok által biztosított infrastruktúra mellett fontos szempont Budapest közelsége, amely felvevőpiaca ugyan az előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, de az ingatlanok négyzetméterára miatt már nem kedvez a vállalkozások termelő-tevékenységeinek. Hozzátette, hogy az agglomeráció jóval alacsonyabb négyzetméteráron, de mégis a piac és a fontosabb közlekedési csomópontok közelében tud vállalkozást segítő szolgáltatásokkal ellátott területet, ipari parkot biztosítani. Tóth Tamás beszélt arról is, hogy Budapest környékén sok olyan ipari terület van, amely ipari parkszerűen működik, de nem nevezi magát annak, hogy ne kelljen megfelelni bizonyos feltételeknek, ezért látszik bizonyos statisztikákban az ipari parkok működése esetében visszaesés. Hozzátette, hogy a közép-magyarországi régióban az ipari parkokban a kkv-k 80 százalékos reprezentáltsággal vesznek részt. Rimóczi Sándor Vilmos (Fidesz-KDNP) Nagytarcsa polgármestere arról beszélt, hogy mindig vállalkozóbarát önkormányzatot működtettek, ezt tükrözi, hogy az iparűzési adó is csak 1,5 százalék. Hozzátette, hogy a településen működő cégek száma mára meghaladja a kilencszázat. Hadnagy Ernő, a RaktárAD projekt menedzsmentjének vezetője elmondta, hogy a projektjük második ütemében, 2018 végére újabb 20 000 négyzetméternyi ipari társasház típusú csarnokban vásárolhatnak maguknak területet a vállalkozások. Hozzátette, hogy a RaktárAD projekt első ütemének sikerei után vágtak bele a mostani fejlesztésekbe, mivel látható volt, hogy a magyarországi kkv-knak van igényük a minőségi típusú ipari létesítményekre.