A Financial Times közlése szerint a kezdeti hozam 7,75 százalék volt, de a nagy kereslet hatására először 7,625 százalékra, majd 7,5 százalékra sikerült leszorítani.

Törökország előzőleg áprilisban bocsátott ki adósságpapírokat a nemzetközi piacon, akkor 10 éves kötvényeket adott el, ugyancsak 2 milliárd dollár értékben, 6,2 százalékos hozammal.

Miközben Törökország külföldön bocsát ki kötvényeket, nemzeti valutája jelentősen gyengült, ami arra késztette a jegybankot, hogy jelentősen emelje az alapkamatot. Az irányadó repokamatot nemrég 6,25 százalékponttal, 17,75 százalékról 24 százalékra növelte.

Törökországban 15 éves csúcsra, 24,5 százalékra emelkedett az infláció szeptemberben, és 40 százalékot meghaladó volt a termelői árak éves emelkedése.

Az adatok jól tükrözik, hogy a devizaválság egyre súlyosabb hatást gyakorol a szélesebb gazdaságra és a fogyasztókra. A török líra árfolyama mintegy 40 százalékkal gyengült a dollárhoz képest idén részben amiatt, hogy a török államfő próbál nyomás gyakorolni a monetáris döntéshozókra, illetve súlyos diplomáciai vitába keveredett az Egyesült Államokkal.