Parragh László a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén tartott előadásában azt mondta, nem lenne ildomos a sajtón keresztül üzengetni a tervezett megállapodás előtt annak tartalmáról.

"Nem mondhatom el, hogy mire készülünk, de összességében jóra" - fogalmazott.

Az MKIK elnöke beszélt arról, hogy 2010-ben válságkezelő, majd 2014-ben konszolidációs gazdaságpolitika kezdődött, "most pedig új korszakban vagyunk", a fenntarthatóságot kell biztosítani, az elért eredményeket tovább erősíteni.

A kamara által 1600 cég megkérdezésével zajlott felmérés alapján a cégvezetők 68 százaléka szerint a szakképzett munkaerő hiánya lehet az akadálya a fenntartható fejlődésnek. Mindössze 8-9 százalék vélekedett úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek hiánya miatt, 30 százalékuk azonban a szakképzetlen munkaerő hiánya miatt tartja kevésbé fenntarthatónak a fejlődést.

Parragh László úgy vélekedett: a fejlődés nemcsak a gazdaságot, hanem minden állampolgárt érint, "az az érdekünk, hogy a fejlődés a gazdaságot körülvevő minden alrendszerre hatással legyen".

Kijelentette: a tudás és a gazdaság összekapcsolása nélkül nem lehet sikeres egy ország. "Mindenáron szeretnénk közelíteni a tudást a gazdasághoz", a jelenleg formálódó kormányzati struktúra is tükrözi ezt.

A fenntartható fejlődés biztosításához szükség van a politikai stabilitásra, az eddigi gazdaságpolitika folytatására és finomhangolására, költségvetési fegyelemre. Nagyon fontos lenne a termelékenység és a hatékonyság javítása, "de ebben nagy bajban vagyunk", ezen a bérfelzárkóztatási program folytatása segíthet - fogalmazott.

A kamarai elnök arról is beszélt, hogy a megfelelő számú szakképzett munkaerő biztosításához újra kell gondolni a jelenlegi munkaerőpiaci technikákat. "Tabudöntögető javaslataink vannak, ki is fogják verni a biztosítékot" - jegyezte meg anélkül, hogy a részletekre kitért volna.

Parragh László felidézte azt a kormányzati ígéretet, hogy 10 év alatt egymillió új munkahely jön létre, 7 év után ugyanis mostanra 736 ezer új álláshely van már. "Ahhoz hogy Európához közeledjünk, 10 év alatt meg kell duplázni a reálbéreket", amihez évente 5-6 százalékos reálbér-növekedés szükséges, márpedig ez az elmúlt két évben és idén is 10 százalékos volt - mondta.

A munkaadóknak nagyon nagy kihívás a reálbérnövelés, mert a költségek növekedésével jár, s az államnak ugyan rövid távon többletbevétele van, de erről le kell mondania, hogy visszaforgassa ezt a pluszbevételt a gazdaságba. A bérnövekedés ugyanis reálkonvergenciát, a munkaerő megtartását és a fogyasztás növekedését hozza - indokolta Parragh László.