Fazekas Sándor emlékeztetett: a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő gazdálkodók, vállalkozók támogatására, eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelésére, piaci lehetőségeik bővítésére kezdeményezte a Nemzeti Parki Termék védjegy bevezetését a minisztérium.

Fazekas Sándor a védjegyrendszer ismertségének növelése érdekében tavaly tavasszal egy éven át tartó promóciós és marketingkörút szervezését kezdeményezte. Miskolcon, a Bükki Nemzeti Park területén tizenöt korábbi és új védjegyfelhasználó kapta meg az igazoló oklevelet.

Rácz András, a minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a szakmai találkozón kiemelte, hogy az ország tíz nemzeti parki területén a védjeggyel rendelkezők száma folyamatosan emelkedik.

A termékek között szalámikat, kolbászokat, mézeket, lekvárokat, pálinkákat, borokat, söröket, szörpöket, sajtokat, valamint szálláshelyeket és ökoturisztikai attrakciókat is felsorolt a politikus.

A védjegyrendszer céljáról szólva Fazekas Sándor kifejtette: az országos programmá bővült kezdeményezéssel a nemzeti parkok védett területein gazdálkodókat próbálják segíteni, termékeik megbecsülését növelni és piaci lehetőségeiket bővíteni, hozzátéve: a védjegy használatát szolgáltatók, termelők egyaránt elnyerhetik a nemzeti parki igazgatóságok kiírásai alapján.

A védjegy jogosultjává - a természetes személyektől egészen a nagy agrárvállalkozásokig - olyan szereplők válhatnak, akik tevékenységüket védett természeti területen vagy Natura 2000 területen végzik.

Ugyancsak feltétel, hogy az előállított termékek elsősorban helyi nyersanyagokból készüljenek, és ne tartalmazzanak táj- vagy termőhelyidegen növényi és állati származékokat - mondta Rácz András.