A programon mintegy negyven hazai szakmai szervezet várja többek közt geojátszóházzal, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, ásvány- és könyvvásárral, valamint az utazó planetárium előadásaival az érdeklődőket - mondta el Cserny Tibor, a rendezvényt szervező Magyarhoni Földtani Társulat főtitkára a rendezvényről tartott pénteki, budapesti tájékoztatón.

Korsós Zoltán, az MTM főigazgatója kiemelte, hogy a programnak ötödik éve ad helyszínt a múzeum, ahol az ismeretterjesztő előadások és bemutatók mellett a 2018-as év ásványa (a fluorit), az év ősmaradványa (a Balatonitesz-Ammonitesz) és az év nyersanyaga (az alginit) is bemutatkozik.

Baksa Csaba, a Magyarhoni Földtani Intézet elnöke hangsúlyozta, hogy a Földtudományos Forgatagnak évről évre egyre nagyobb sikere van, tavaly mintegy háromezer látogatót fogadtak, de az év ásványa, ősmaradványa és nyersanyaga szavazáson is egyre többen vesznek részt. A sorozat azért is fontos, mert közelebb viszi a földtudományokat a nagyközönséghez - emelte ki.

A programon bemutatkoznak a földtudományi kutatással foglalkozó magyarországi állami és akadémiai kutatóintézetek, természettudományi gyűjtemények, felsőoktatási intézmények és vállalatok, a nemzeti parkok és geoparkok Magyarország legszebb felkereshető földtani látványosságait mutatják be és geotúra-ajánlatokkal is várják az érdeklődőket.

Kiderül továbbá, hogy a magyar dinoszaurusz-kutatók milyen új leleteket fedeztek fel az idén, milyen nagy kihalások voltak eddig a Föld életében és ezek mit üzennek a ma emberének, de megismerkedhetnek a látogatók a felszínalatti vízáramlásokkal is.

Bodor Emese Réka, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat munkatársa elmondta, hogy 2015-ben hirdették meg először az év ásványa és az év ősmaradványa kezdeményezést, majd az év nyersanyaga szavazást. Az idei év nyerteseivel, a kvarccal, a zeolittal és a barlangi medvével ebben az évben több mint harmincezren találkoztak különböző ismeretterjesztő előadásokon és rendezvényeken.

Az internetes szavazás alapján a 2018-as év ősmaradványának választott Balatonites-Ammoniteszről elmondta, hogy ez egy nagyszerű korjelző, a triászban élt egykori tengeri élőlény, az ammoniteszek családjába tartozik. "Ha hétköznapi értelemben nem is, de tudományos értelemben egy világhírű ősmaradvány" - fűzte hozzá.

Papp Gábor, az MTM munkatársa a fluoritról szólva kiemelte, hogy ebből az ásványból 6,5 millió tonnát bányásznak évente. Régóta folyósítva használják, a kohászatban az olvadáspont csökkentésére adagolják, a vegyiparban pedig a fluorsav előállítására használják.

Baksa Csaba az alginitról szólva elmondta, hogy ez a nyersanyag azért került a versenyzők közé, mert Magyarország egész Európában és világszinten is kivételezett helyzetben van az alginitkészleteit tekintve. A fosszilis biomasszából és elmállott bazalttufából, továbbá mészből álló magas szervesanyag-tartalmú kőzet 3-5 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban és zárt tengeri lagúnákban. A Balaton-felvidéken és Észak-Magyarországon található leginkább. Ezt az anyagot leginkább a mezőgazdaságban hasznosítják, elsősorban talajjavításra vagy permetezésre.

Az eseményen megújították a szervezetek közötti együttműködési megállapodásokat is.

(FOTÓ)