Ausztráliában rendszeresen pusztítanak bozóttüzek, de mivel ez a növénytakaró gyorsan képes a regenerálódásra, ez mérsékli a károkat. A legutóbbi tűzben azonban az úgynevezett nedves erők is lángra kaptak, amelyek eddig gátolták a tűz továbbterjedését.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem, a Macquarie Egyetem, a Queenslandi Egyetem és a Természetvédelmi Társaság kutatóiból álló csoport szerint a fakitermelés után maradt vágástéri apadék nagy területen terhelte meg a talajt, és a nedves erdők ökológiájának megváltozása is növelte a tűz kockázatát.

James Watson professzor, a kutatócsoport tagja kiemelte, hogy az erdőirtás fokozta az erdők kiszáradását és csökkentette az erdők magasságát. "A favágás akár 450 tonna éghető anyagot hagyhat hektáronként a talaj közelében. Ez pedig hihetetlenül veszélyes fahulladék-mennyiség a szezonálisan száraz vidéken" - mondta a Queenslandi Egyetem professzora.

A kutatók Ausztrália történelmi és jelenlegi földhasználatát vizsgálták a tűzvésszel kapcsolatban, ami az ország történetének legsúlyosabb természeti tűzkatasztrófája volt: tavaly szeptembertől idén márciusig legalább 34 ember halálát okozta, a becslések szerint 18,6 millió hektárnyi bozótos vidéket perzselt fel és akár egymillió állat is elpusztulhatott.

A Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, David Lindenmayer, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa szerint a hatóságok közbe tudnának lépni, hogy ilyen súlyos tűzvészek ne pusztítsanak a jövőben. "Az első, hogy megakadályozzák a nedves erdőkben történő fakitermelést, különösen a városok környékén. Az erdők széttagoltságát is csökkenteni kell azzal, hogy újratelepítik a kiirtott erdőket" - magyarázta a kutató.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy az erdőirtást mindenhol be kell szüntetni, ahol az az emberek biztonságát fenyegeti. Fakitermelést véleményük szerint csak faültetvényeken szabad folytatni, és nem az őshonos erdőkben.