Az intézmény tanulmánya elsőként mutatott be olyan matematikai egyenletet, az antropocén egyenletet, amely leírja az emberi tevékenység hatását a Föld rendszerére - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Az elmúlt hétezer évben a változásokat előidéző legfőbb erők néhány vulkán hatásán kívül főként csillagászatiak voltak, mint a Nap energiasugárzás-intenzitásának változása vagy apróbb eltérések a keringési pályában. Ezek évszázadonként 0,01 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést idéztek elő" - mondta Will Steffen, az ANU munkatársa.

"Az emberi tevékenység miatti üvegházgáz-kibocsátás mértéke az elmúlt 45 évben a hőmérséklet évszázadonkénti 1,7 Celsius-fokos emelkedését idézte elő, ami mellett eltörpül a természeti hatás" - tette hozzá.

A The Anthropocene Review című tudományos lapban megjelent tanulmány a Föld rendszerét egyetlen komplex rendszernek tekinti.

"Nem azt állítjuk, hogy naprendszerünk csillagászati erői vagy a geológiai folyamatok megszűntek, de hatásuk ilyen rövid időintervallumot tekintve elenyésző saját hatásunkhoz képest" - hangoztatta Steffen.

A tudós szerint ez az alapvető feltevés egy egyszerű egyenletben letisztázva egyértelműbben mutatja be a helyzetet, mint temérdek adattal szemléltetve.

A kutató úgy vélte, az emberiségnek még mindig van esélye arra, hogy elejét vegye a katasztrofális klímaváltozásnak, de nagyon hamar kifut az időből.

"A globális gazdaság zéró kibocsátással is működhet. Kutatások szerint képesek vagyunk etetni kilencmilliárd embert - ez a 2050-re becsült népesség - és egyszerre csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását" - emelte ki Steffen.