A tájékoztatás szerint a pénteki brüsszeli tárgyalás után Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hangsúlyozta, az ELI létrehozását támogató, annak kialakításában szerepet vállaló tagállamokat az Európai Bizottság a fenntartás finanszírozásában való részvételre is ösztönzi. Az ELI infrastruktúrák megépítése és a konzorcium létrehozása kiváló példa az unió kutatási és innovációs keretprogramja, a Horizont 2020 és a strukturális alapok közötti szinergiák megteremtésére - hangsúlyozta az uniós biztos.

Pálinkás József elmondta: ha az ELI megszerzi az ERIC (European Research Infrastructure Consortium) minősítést, az a külső felhasználók bekapcsolódását is megkönnyíti a rendkívül költséges infrastruktúra hosszú távú fenntartásába. A minősítést összetett szempontrendszer alapján nyerheti el egy-egy kiemelt uniós kutatási infrastruktúra: ennek része, hogy az új létesítménynek jelentős hozzáadott értéket kell biztosítania az uniós kutatói közösség számára, előre egyeztetett szabályok szerint hozzáférést biztosítva a kutatóknak.

Amellett, hogy konzorciumi formában hatékonyabban összehangolhatók a kutatói közösségnek nyújtott szolgáltatások, az is lehetővé válik, hogy a fenntartási költségek jelentős részét a kutatási kapacitásokból részesedni kívánó, emiatt a konzorciumhoz társuló szervezetek tagdíjaiból fedezzék. Emellett az ERIC státusszal rendelkező kutatási infrastruktúrák fenntartását az Európai Unió is támogatja, így az ELI intézményekbe beruházó cseh, magyar és román kormánynak a költségek kisebb részét kell majd fedeznie.

A NKFI Hivatal elnöke kiemelte, hogy az ERIC minősítés megszerzése érdekében a magyar, a román és a cseh partner vállalta, hogy 2018. március 31-ig kialakítják az együttműködés egységes finanszírozási modelljét, és 2018 nyaráig benyújtják pályázatukat az ERIC minősítésre. Emellett arról is megállapodtak, hogy a konzorcium vezetésében háromévente váltják egymást, a konzorcium székhelye pedig a konzorciumvezetéssel együtt rotálódik - közölte Pálinkás József.

A szegedi lézerközpont 2014-2020 között a legnagyobb - 85 százalékban uniós forrásból megvalósuló - kutatási célú beruházás Magyarországon, amely elsősorban attoszekundumos lézerimpulzusok előállítására szakosodik. Ennek révén megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló ultragyors elemi folyamatok a fizika, a biológia, a kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén zajló kutatásokhoz. A magyar ELI-létesítmény mellett Csehországban nagy teljesítményű másodlagos lézerforrás, Romániában pedig a lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatát lehetővé tévő fotonukleáris kutatóközpont jön létre.