Lempert Károly 1924-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett vegyészoklevelet 1948-ban. Első munkahelye a Chinoin Gyógyszergyár volt, majd 1949-től 1951ig a Szerves Vegyipari Kutatóintézetben dolgozott.

1951-tól 1954-ig aspiráns, majd 1961-ig az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója volt. 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémia Tanszékének docense, 1963-tól 1994-ig pedig egyetemi tanára. 1962 és 1964 között az MTA-BME Alkaloidkémiai Kutatócsoportot vezette.

Lempert Károly kutatási területe a heterociklusos vegyületek kémiája, a szerves fotokémia és a biológiailag aktív vegyületek kémiája volt. Elsőként állított elő stabilis (gyűrűs) O-acil-karbamidokat, és igazolta központi szerepüket boxil-kondenzációs reakciókban. Elsőként izolálta tautomer heterociklusos vegyületek két-két egységes tautomer módosulatát. Eljárásokat dolgozott ki nagyszámú új, különféle más heterociklusokkal kondenzált asz-triazingyűrűs bi- és triciklusos gyűrűrendszerek szintézisére.

Munkásságát egyebek mellett Apáczai Csere János-díjjal és Széchenyi-díjjal ismerték el - olvasható az MTA közleményében.