A L'Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű elismerés ünnepélyes díjátadóját 19. alkalommal rendezik meg március 23-án Párizsban. Az életműdíjak mellett három éve 15 fiatal tehetséges kutatót is elismernek.

A nemzetközi elismerésre azok a kutatónők pályázhatnak, akik hazájukban az előző évben elnyerték a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját.

A párizsi magyar UNESCO-képviselet tájékoztatása szerint Kóspál Ágnes kutatási területe a napjainkban születő csillagok és bolygók keletkezési folyamata, amelyből többek között azt is segít megérteni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer. A kutatónak a csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei olyan modern műszerek és távcsövek megalkotásához járulnak hozzá, amelyek előmozdíthatják a csillagászat további fejlődését. Munkássága relevanciáját pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a NASA februári bejelentése, miszerint hét Föld-szerű és nagyságú bolygót fedeztek fel, amik közül három ráadásul a lakható zónában van.

Kóspál Ágnes a harmadik magyar kutató, akit beválasztottak a Nemzetközileg Kiemelkedő Tehetségek közé - a díjat korábban Czöndör Katalin neurobiológus (2014) és Farkas Eszter agykutató (2016) vehette át.

Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tagországaiban átlagosan 33 százalék a női kutatók aránya. Magyarország elmarad ettől az átlagtól: 2010-ben a felsőoktatásban végzők 60 százaléka volt nő, a PhD-fokozatot szerzőknél ez az arány 46 százalékra csökkent, az ugyanebben az évben kinevezett MTA-doktoroknál pedig 15 százalékra.

Míg az Európai Unióban 2005 és 2011 között évente 4,8 százalékkal nőtt a női kutatók száma, addig Magyarországon 1,5 százalék volt ez a növekedési ütem.