"A díj nagy megtiszteltetés számomra és igazán örülök neki. Köszönettel tartozom a családomnak, tanáraimnak és mindazoknak, akikkel a pályám során együtt dolgozhattam, mert úgy érzem, hogy az elismerés az ő munkájuknak is szól" - fejtette ki Ádám József az MTI-nek.

Felidézte, hogy az alföldi tanyavilágban született, az általános iskola első hat osztályát is tanyai iskolában végezte. "Mivel 1962-től kezdtem el igen jól és tudatosan tanulni, így az elmúlt 55 év teljesítményének elismerését is látom a díjban. Valójában mindenért kitartó szorgalommal és nagy munkával küzdöttem meg" - emlékezett vissza.

A Műegyetem elvégzése után a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumába (KGO) került, ahol kezdetben a műholdmegfigyelési eljárások és módszerek elsajátításával, hazai bevezetésével és fejlesztésével összefüggő kutatásokat végzett. Azt vizsgálta, hogy a megfigyelőállomások koordinátáit milyen mérési és számítási eljárások alkalmazásával lehet optimálisan, megbízhatóan meghatározni.

Ezen kívül munkássága során többek közt műholdas doppleres mérési sorozatokat szervezett és bonyolított le a magyar geodéziai alaphálózat továbbfejlesztése céljából, és a mérések eredményei alapján meghatározta a geodéziai alaphálózat térbeli elhelyezkedésére, méretarányára és tájékozására vonatkozó számszerű adatokat. Világviszonylatban elsőként végezte el az űr-VLBI mérések matematikai-geodéziai modelljének részletes szerkezeti vizsgálatát és megadta a mérésekből becsülhető geodéziai paraméterek körét.

Mint azt kifejtette, a földmérés vagy geodézia a Föld felületének meghatározásával és ábrázolásával foglalkozó önálló mérnöki szaktevékenység és globális tudomány, amely feladatait nemzetközi együttműködésben csak úgy tudja jól megoldani, ha a Föld teljes felszínéről minél több geodéziai mérési adattal rendelkezik. "Szakmai tevékenységem nagyon fontos részének tartom, hogy a rendszerváltozást követően közreműködtem és hozzájárultam Magyarország felsőgeodéziai és kozmikus geodéziai adatainak megfelelő minőségben történő előkészítésében és átadásában" - emelte ki. Hozzátette: ennek eredményeként Magyarország felsőgeodéziai alaphálózatainak adatai az egységes európai geodéziai alapok integráns részét képezik, ezen keresztül pedig az egész Földre jellemző földparaméterek meghatározására szolgálnak alapul.

Nemzetközi munkacsoport tagjaként közreműködött az egységes európai geodéziai-geodinamikai alapok fokozatos létrehozását célzó tudományos munkálatokban is.

Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Általános- és Felsőgeodézia Tanszékének oktatója, de korábban vezetője is volt. "Az első időszakban sok félelem volt bennem a tanszékvezetéssel kapcsolatban, de sikerült helytállnom, és a tanszéket három éve adtam át arra alkalmas és érdemes fiatal oktatótársamnak" - mondta.

Oktatóként a hazai és nemzetközi szinten elért új szakmai-tudományos eredményeket igyekszik beépíteni a tananyagba, és előadások, tanulmányok formájában közzétenni. "Attól jó és szép az oktatói-kutatói hivatás, hogy az ember ezt haláláig művelni és tanulni fogja, és remélhetőleg tudja végezni" - vélekedett.

Kiemelte: szakmai és tudományszervező munkássága mellett büszke rá, hogy számos olyan fiatalt taníthatott az elmúlt több mint két évtized során, akik kiválóan megállják a helyüket a tudományterületen.

"Az is örömmel töltött el, hogy szakmai működésem eredményeivel, a Geodézia és Kartográfia szakmai folyóiratban közölt cikkeimmel kivívtam idősebb kollégáim, tanáraim szakmai elismerését" - emelte ki.

Fiatal kollégáinak azt üzeni: tekintsék megtiszteltetésnek, hogy ilyen nagyszerű tudományterületen dolgozhatnak és "ha jó kedvvel és szeretettel művelik a szakmát, akkor ez a pozitív hozzáállás képessé teszi őket arra, hogy jó és kiváló munkát végezzenek".