TV műsor

Március 15. - Széchenyi-díj - Frei Zsolt asztrofizikus

IT/Tudomány, 2017.03.15

Rendkívül megtisztelő az elismerés, egy ilyen dologra nem lehet előre számítani - mondta az MTI-nek Frei Zsolt asztrofizikus, akit a nemzeti ünnepen Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

A tudós a gravitációs hullámokat elsőként észlelő, és ezzel a csillagászat és az asztrofizika számára forradalmi felfedezést tevő nemzetközi LIGO (The Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory) programban részt vevő magyar kutatócsoport megalakításáért és irányításáért, valamint a magyarországi asztrofizikai oktatás fejlődését szolgáló értékes tevékenysége elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat.

Pályafutásom egyik nagyon fontos állomása, hogy érdemben hozzájárulhatunk a LIGO projekt sikeréhez - hangsúlyozta a tudós, aki 2007-ben alakította meg a gravitációs hullámokat kutató csoportot (Eötvös Gravity Research Group) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Ebből 2014-ben vált ki egy a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) működő kétfős kutatócsoport, amely szintén a gravitációs hullámokkal foglalkozik.

Frei Zsolt elmondta: a gravitációs hullámok létét Albert Einstein elméleti alapon már 100 évvel ezelőtt megjósolta. Létezésüket a Joseph Taylor- és Russell Hulse-féle pulzár felfedezése óta erősen hiszi a tudományos közvélemény. Azonban az, hogy 2016-ban sikerült ténylegesen kimutatni ezt a jelenséget egy nagyon érzékeny műszerrel, új távlatokat nyit az asztrofizikában.

"Eddig bármit, amit mértek a csillagászok, az az elektromágneses kölcsönhatás megnyilvánulása volt. Ilyen a fény, az ultraibolya és infravörös sugárzás, a rádió- és röntgenhullám, valamint a gammafelvillanások is. A gravitációs hullámok viszont a gravitációs, egy másik fundamentális kölcsönhatás nyomait hordozzák, ezért egy teljesen más fizika vizsgálható velük, mint a fénnyel" - mutatott rá a kutató.

Frei Zsolt hangsúlyozta: a jövőben munkatársaival folytatják a gravitációs hullámok észlelésére vonatkozó erőfeszítéseiket, mivel még több észleléssel alapvető asztrofizikai kérdéseket lehetne megválaszolni.

"Új lehetőségek nyíltak, és ezeket ki szeretnénk használni" - fogalmazott. Hozzáfűzte: dolgozni fog az Európai Űrügynökség (ESA) világűrbe tervezett gravitációs hullám-detektorának (LISA) fejlesztésén is, emellett az ELTE-n más magyarországi kutatóműhelyekkel együtt szeretnének 4-6 éven belül saját mikroműholdakat juttatni az űrbe.

Frei Zsolt, akinek a nevéhez fűződik az asztrofizika szakirány 1995-ös létrehozása az ELTE-n, kitért arra is: az elmúlt két évtizedben olyan fiatal kutatókat sikerült kinevelni, akik maguktól is komoly, 200-500 millió forintos támogatásokat nyertek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület és az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain. Az általa vezetett Atomfizikai Tanszéken jelenleg három Lendület és egy ERC pályázat működik, mindez országosan is kiemelkedő eredmény.

"A nálunk végzett fiatal kutatók a világ legjobb helyeire mennek továbbtanulni" - emelte ki Frei Zsolt, akinek eddig doktori fokozatot szerzett PhD-hallgatói közül Kocsis Bence a Harvard Egyetemen, Raffai Péter a Columbia Egyetemen, Kovács András Barcelonában kapott posztdoktori ösztöndíjat.

Kitért arra is: a Lendület és ERC pályázatokkal ráadásul most már hat olyan külföldi posztdoktori ösztöndíjast sikerült az ELTE-re vonzani az Egyesült Államokból, Franciaországból, Görögországból, Brazíliából, Izraelből és Indiából, akik neves intézmények ajánlatait vetették el azért, hogy Magyarországon dolgozhassanak.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!