TV műsor

Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen

IT/Tudomány, 2017.10.19

Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát - közölte az MTA csütörtökön az MTI-vel.

Mint írják, korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. "Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erőkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel" - áll a közleményben.

A több mint 40 magyar kutatót, mérnököt és technikust foglalkoztató Wigner fusion a következő ISFNT (International Symposium on Fusion Nuclear Technology) konferencia szervezési jogát nyerte el, amely 2019. szeptember 23. és 27. között lesz Budapesten.

Korábban fúziós technológia témájú konferencia még soha nem volt Magyarországon, fúziós plazmafizika témájú is 17 évvel ezelőtt. A pályázatot az idei ISFNT-n kellett a csapatnak bemutatnia Kiotóban, ahol a nemzetközi bizottság a magyar pályázatot találta a legjobbnak.

A Wigner fusion kutatócsoportjai mágneses összetartású magfúziós kísérletekben vesznek részt szerte a világban. A Wigner fusion összesen négy kutatócsoportból és néhány speciális témára szakosodott résztvevőből áll, amelyek közül három az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizika Osztályán, egy pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében található a Wigner Fizikai Kutatóközpont koordinálásában. A csoport munkáját Veres Gábor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizika Osztály vezetője irányítja.

A Wigner fusion az európai fúziós kutatási programba az EUROfusion konzorciumon keresztül kapcsolódik be, amely az európai fúziós kutatásokat koordinálja. A csoport tagjai több mint fél tucat mágneses összetartású kísérletben vesznek részt szerte a világban, mint például: ITER, JET, Asdex-Upgrade, W7-X, KSTAR, EAST.

A budapesti konferencia tiszteletbeli elnöke Lovász László, az MTA elnöke lesz.

A közleményben Veres Gábort idézik, aki szerint a nemzetközi szervezet döntése óriási elismerés a területen dolgozó mérnök csapatuknak, és jól mutatja, hogy a nemzetközi közösség lát további potenciált a velük való együttműködésben.

A konferencián a világ minden tájáról összegyűlt, fúziós kutatással foglalkozó főleg mérnök adja elő, mutatja be a többi kutatónak/mérnöknek fúziós technológiai témájú munkáját. Az első ilyen konferenciát 1988-ban Tokióban rendezték.

Fúziós kutatások már a 20. század közepétől folynak a világban, azonban egy energiatermelő fúziós erőmű építése egyelőre még várat magára. Az 1950-es években Lyman Spitzer volt az, aki feltalálta az úgynevezett sztellarátor típusú berendezést, mely erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát a szabályozott magfúzió létrehozásához. A következő évben meg is épült az első példány a princetoni plazmafizikai laboratóriumban. A sztellarátor név arra utal, hogy a Napban lezajló reakciókat a Földön megvalósítva hozzuk létre a szabályozott magfúziót, melyek révén hatalmas mennyiségű tiszta energia állítható elő.

Az 50-es évektől kezdve számos ilyen típusú berendezés épült, azonban - főleg technikai nehézségek, illetve amiatt, hogy akkoriban még nem voltak szuperszámítógépek, amelyek el tudták volna végezni a megfelelő számításokat egy ilyen berendezés megépítéséhez - lassan fejlődtek. A másik ígéretes mágneses összetartású fúziós berendezéstípus, a tokamak egyszerűbb kialakítása miatt sokkal gyorsabban tudott fejlődni. A tokamak ma is az energiatermelő fúziós erőművek kutatásának és építésének fő iránya.
(MTI)


Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!